Kiss István 1955 szeptemberében négy társával átszökött Ausztriába. Az osztrák csendőrség elfogta, majd Salzburgba került, ahol az amerikai katonai titkosszolgálat (CIC) egyik magyar származású alkalmazottja kihallgatta a magyarországi katonai és gazdasági viszonyokról. 1955 december végén átszökött a nyugat-németországi Berchtesgadenbe, ott kapcsolatba lépett a CIC egyik tisztjével, aki a kihallgatása után beszervezte Magyarország elleni kémkedésre.
Kocsis Sándor 1956. október 23-án a soroksári rendőrőrsön teljesített szolgálatot. Október 27-én az őrs egész állománya csatlakozott a XX. kerületi nemzetőrséghez. November 4-én tudomásukra jutott, hogy Budapest felől Szeged irányába egy szovjet katonai egység Soroksáron keresztül fog átvonulni. A kerületi nemzetőr parancsnok utasítására társaival bekapcsolódott a szovjetek elleni harcokba, amelyek a Juta-dombon, az utcákban és a nádasban zajlottak. A kialakult tűzharcban több harckocsi kigyulladt, több szovjet katona és velük harcoló magyar államvédelmi beosztott meghalt vagy megsebesült.
Vádlottak az 1956-os események három budapesti helyszínén (a Baross tér 19. számú házban, a II. számú női klinikán és a Péterfy Sándor Utcai Kórházban) működő felkelő csoportok meghatározó személyei voltak, akiket főként a szovjet csapatok november 4-i katonai inváziója utáni tevékenységükért ítéltek el.
Pintér József 1956 november elején Budapesten, a VIII. kerületi Dobozi utcai munkásszálláson a vele együtt lakó Bencze István szobatársától átvett megőrzésre kettő darab TT pisztolyt, hozzá való tárakkal és lőszerrel, amelyeket elrejtett a szekrényében. Néhány nap múlva Bencze az egyik fegyvert, két darab tárral és a bele való lőszerrel együtt visszakérte, a másik pisztoly két darab tárral és 16 darab lőszerrel továbbra is Pintérnél maradt. Pintér többször kérte Benczét, hogy vigye el a másik fegyvert is, ő azonban a kérésnek nem tett eleget.
Steiner Lajos 1956. október 28-án csatlakozott Budapesten a VII. kerületi tanács épületében működő nemzetőrséghez, amelynek később parancsnoka lett. A nemzetőröket járőrszolgálatra osztotta be, akik államvédelmi beosztottakat vettek őrizetbe, házkutatásokat tartottak. November 1-jén Steiner kiszállt néhány társával a Kürt utcai államvédelmi objektumba, ahol nagyszámú, szigorúan titkos minősítésű iratot találtak. Ezek közül néhányat több személynek megmutatott, majd másnap az egészet elszállították a katonai ügyészségre.
Pestlőrincen 1956. november 4. és 8. között Szántó Farkas Béla honvéd főhadnagy vezetésével egy fegyveres csoport a birtokukba került két közepes és egy könnyű légvédelmi ágyúval tüzet nyitott a szovjet katonai egységekre és repülőgépekre. Szántó Farkas szervezte meg a csoport tüzelőállásait is, amelyek november 4-én a Béke téren, majd másnaptól a régi temetőnél voltak. A tűzharcokban harcképtelenné tettek egy szovjet tehergépkocsit és elfogtak két szovjet katonát, akiket átadtak a Corvin közi parancsnokságnak. Később kilőttek egy szovjet harckocsit is, L.
1956. október 23-a után Pestlőrincen négy egymástól független fegyveres csoport alakult, viszont ezek a csoportok közösen vettek részt az MDP XVIII. kerületi székházának elfoglalásában. A kerületben két barikádot építettek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szovjet fegyveres erők mozgását. A barikádoknál több esetben került sor fegyveres harcra. A szovjet beavatkozást követően a fegyveres csoportok nagy része nem folytatta az ellenállást.