Dudás József 1956. október 27-én és 28-án a Széna téren beszédet mondott az ott tartózkodó tömegnek, javasolta egy kerületi nemzeti bizottmány megválasztását. Október 29-én megválasztották az akkor megalakuló II. kerületi nemzeti bizottmány elnökének. Még aznap a Szabad Nép székházába ment, ahol az Országos Nemzeti Bizottmány elnökeként lépett fel, így az épületet megszállva tartó fegyveres csoport elismerte legfőbb vezetőjének. Az ott dolgozók segítségével megszerkesztette a Magyar Függetlenség nevű újságot, amely első száma másnap jelent meg, benne Dudás 25 pontba foglalt politikai követeléseivel és az általa vezetett Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány (MNFB) felhívásával. Október 30-án a Parlamentben tárgyalt Nagy Imre miniszterelnökkel és ismertette vele az MNFB követeléseit, benne a kormány átalakítására vonatkozó igényét. A székházban állomásozó, de alvezérei általa irányított fegyveresek államvédelmi beosztottakat, pártfunkcionáriusokat és párttagokat tartóztattak le. November első napjaiban még több fegyvert szerzett számukra az Országos Rendőrkapitányságtól. November 3-án részt vett az egységes karhatalom megalakítására vonatkozó döntéshozatalban, ettől kezdve a fegyveres csoportok közvetlenül a nemzetőrség ellenőrzése alá kerültek. Az általa szerkesztett újság további számaiban megjelenő uszító hangú felhívások és cikkek tovább fokozták az utcára vonuló tömegek és a fegyveresek hangulatát. November 3-án a kormány intézkedése alapján utasítást adott a Szabad Nép székházában állomásozó egységeknek a szovjet hadsereggel szembeni fegyveres ellenállásra. Másnap azonban a Kopácsi Sándorral folytatott beszélgetés után parancsot adott a kilátástalan harc beszüntetésére.
Szabó János 1956. október 26-án csatlakozott a Széna téren összegyűlt fegyveresekhez, majd átvette a csoport vezetését. Másnap éjjel felkereste Deák Ferenc őrnagy, hogy a fegyverletételről és a fiatalkorú fegyveresek hazaengedéséről tárgyaljon vele. A tárgyalás közben a fiatalkorúak nagy részét Deák kísérői hazaküldték. Október 28-án reggel Szabót és a még ott tartózkodó fegyvereseket Kővágó Sándor alezredes, a Bem laktanya parancsnokának utasítására letartóztatták. A kormány rendelete nyomán azonban még aznap szabadon engedték őket. Október 29-én reggel Szabó visszatért a Széna térre és megkezdte fegyveres csoportjának újjászervezését. Még ezen a napon megválasztották a II. kerületi nemzeti bizottmány elnöksége tagjának, valamint Dudás József bizottmányi elnök javaslatára kinevezték a Széna téri felkelők katonai parancsnokának, egyben megbízták azzal is, hogy ellenőrizze az összes budai fegyveres csoport tevékenységét. Szabó fegyvereseinek a Maros utcában lévő államvédelmi laktanyát választotta székhelyül. Csoportjának tagjai államvédelmi beosztottakat tartóztattak le, összesen kb. 50 főt vittek be a laktanyába, akiket november 4-ig tartottak ott fogva. Egységének tagjai kiszabadították a Csolnokon őrzött politikai foglyokat és felvették a harcot a szovjet egységekkel is. Egy ideig a szovjet intervenciót követően is folytatták a harcot a Széna téren és környékén. November 6-án fegyvereseivel Pesthidegkútra ment, ott találkozott Király Bélával, akivel közölte a Széna tér feladását. November 8-án Szabó és a még vele tartó ellenállók Solymár környékén harcba keveredtek a szovjet alakulatokkal, majd 10-én fegyvereiket eldobálva visszatértek Budapestre.
HU HIM HL – XI.22 – I. 00115/1956