1956 október végén Nagykátán Czakó András részt vett a járási nemzeti bizottság létrehozásában, ahol a bizottság elnökhelyettesévé választották, később tagja lett a nemzetőrségnek. Részt vett a kommunisták és baloldali személyek eltávolításáról szóló határozat meghozatalában és ezeknek a személyeknek a helyi közéletből történt eltávolításában. A határozat alapján október 30-án a járási nemzeti bizottság feloszlatta rendőrséget és a nemzetőrség vette át a feladatait. 1956.
Gyón községben 1956. október 28-án megválasztották a nemzeti bizottságot és a nemzetőrséget, a nemzeti bizottság elnökének Kalmár László volt jegyzőt, helyettesének D. Szabó Károlyt választották, és a gyóni MDP által október 23-án létrehozott kommunista irányítású polgárőrséget megszüntették. A nemzeti bizottság október 30-ai első ülésén elbocsátották a tanácsi dolgozókat és átvették a községi tanács végrehajtó bizottságának hatáskörét. A nemzetőrség felfegyverzésére D. Szabó Károly néhány társával a Dabasi Járási Rendőrkapitányságra ment, ahonnan fegyvereket hoztak.
Dederi Gábor 1956 október végén csatlakozott Dorogon a nemzetőrséghez, ekkor fegyvert és lőszert kapott, amelyeket leszerelésekor visszaadott. Október legvégén egy részben fegyveres csoport tagjaként Kesztölc határában lövöldözésben vett részt. November 4-ét követően szovjet alakulatok vonultak be Dorogra, Dederi ekkor egy csoporttal elindult Esztergom felé, hogy elhagyják az országot. A csoport két napot töltött egy vadászházban, ő itt meggondolta magát, és visszatért lakhelyére.
Dikán Lajos a nyilas hatalomátvételt követően tartalékos őrmesterként a Kémeri Nagy Imre lövész különítmény ún. halálfejes alakulatánál teljesített katonai szolgálatot. 1944. november 9-én letartóztatta és vallatta dr. Polányi Béla fogorvost, majd átadta a Gestaponak. Polányit egy hónapig tartották fogva, ez idő alatt Dikán Polányi lakásában élt. Mikor Polányit szabadult, Dikán azonnal letartóztatta és a Duna-parton egy ismeretlen társa segítségével meggyilkolta.
Diósi Ferenc 1947 végétől a magyar-csehszlovák határ közelében árucsempészéssel foglakozott, emiatt 1949 nyarán tíz és fél havi fogházbüntetésre ítélték. 1949. augusztus 5-én megszökött a Balassagyarmati Megyei Börtönből, majd lakóhelye környékén bujkált, eközben több fegyveres rablást követett el és egy csőszre rálőtt. 1950. szeptember 26-án tűzharc után a határőrség elfogta.
1956. október 31-én ismeretlen nemzetőrök elhurcolták a budapesti Pozsonyi úti lakásából Tóth Ferenc államvédelmi századost. A férfit végigvonszolták a Nagykörúton, miközben ütlegelték, majd az Eötvös utca 25. szám alatti épületben működő nemzetőrségre vitték. Az épületében Mayer Antal vezetésével történt kihallgatása közben tovább bántalmazták. Időközben az épület előtt több száz főre gyarapodó tömeg, köztük Erős István, követelték az államvédelmi tiszt kiadását.
Az 1956-os események idején a Corvin közi felkelőkhöz tartozott a környező utcákban működő több fegyveres egység is. Az egyik ilyen egység az 1958. október 28-án a VIII. kerületi Kisfaludy utca 28/b. számú házban Fáncsik György parancsnoksága alatt létrejött "különleges csoport" volt, amelynek Tóth Tibor, Gyűrű András és Debrei István is tagjai voltak. Egy másik egység a Práter utcai iskolában rendezkedett be, amelyhez csatlakozott Dobi Károly és Novák Károly. Deák Gábor eleinte a Corvin közben tevékenykedett, később azonban a Práter utcai csoporttal harcolt. A VII.
Budakeszin 1956. október 23-t követő napokban megalakult a nemzetőrség és a a nemzeti bizottság. Október 25-én a Márity László vezette forradalmi csoport néhány tagja behatolt az MDP helyi szervezetének épületébe és onnan néhány céllövő puskát és kézigránátot zsákmányoltak. Másnap szintén fegyverekért vonultak Sziklai Sándor honvéd ezredes házához, ahol az ezredes az apósával és Kiss Lajos ismerősével tartózkodott.
Fejes József Tibor 1956. október 25-től aktív részese volt a pesti belső kerületekben lezajlott eseményeknek. Részt vett a jugoszláv és az amerikai követségek előtti tüntetéseken, majd ott volt a Vörös Csillag Nyomda lefoglalásánál. Október 25-én csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amely behatolt a Tolnai Lajos utcai rendőrségi épületbe és kiszabadította a politikai foglyokat, később elfoglalta a VIII. kerületi kapitányságot és felfegyverezte magát az ott talált fegyverekkel. Ezt követően csatlakozott a Corvin közi felkelőkhöz.
A perben összesen 19 személyt ítéltek el, bár a cselekményeik többsége szorosan nem függtek össze, kapcsolatot a mosonmagyaróvári sortüzet követő ún. népítélet jelentett. A Legfelsőbb Bíróság egy eljárás alá vonta azokat, akiket a gyilkosságban való részvétellel vádoltak, és azokat, akiket felelősnek tekintett azért, hogy a népítéletet nem akadályozták meg.