Kispolgári családból származott, apja önálló fogtechnikusmester volt. Az érettségi vizsga letétele után korengedménnyel önként bevonult tényleges katonai szolgálatra, majd továbbszolgálatot vállalt. 1941-1942-ben szakaszparacsnokként a szovjet hadszíntéren szolgált. 1944 októberében már hadnagyként elhagyta az alakulatát és hazatért Miskolcra. 1945 nyarán a rendőrséghez került, ősszel azonban elbocsátották. 1945 novemberében a Vidéki Rendőr-főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályára került. Több helyen szolgált. Egy éven át a szolnoki államvédelmi osztály vezetője, majd 1950 elejétől az egri államvédelmi osztály vizsgálati alosztályának vezetője volt. 1951 májusában államvédelmi hadnagyként saját kérelmére leszerelték. Ezután az egri megyei tanács tervosztályán dolgozott.
1945-től a Szociáldemokrata Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja tagja volt.
1949 végétől tagja volt a Fiala József által létrehozott és vezetett Fehér Partizánok elnevezésű illegális szervezetnek, amely egy esetleges angolszász támadás esetén segített volna a támadóknak megdönteni a Magyar Népköztársaságot. Gacsal rendszeresen tájékoztatta Fialát az Államvédelmi Hatóság felépítéséről, működéséről, módszereiről, állományának hangulatáról.
1955. április 19-én a Gacsal Gézával és társával szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként halálra ítélték.
HU ÁBTL 2.2.1. I/3. 6/59.
HU ÁBTL 3.1.9. V-127612/a