Munkáscsaládból származott, apja lakatossegéd volt. Elvégezte a polgári iskola négy osztályát, majd kitanulta a kárpitos szakmát. 1938-ban belépett a nemzetiszocialista pártba. 1941-től bérelszámolóként dolgozott a pestszentlőrinci ipartelepeknél. Többször teljesített katonai szolgálatot, 1943-ban címzetes őrmesterként szerelt le. A nyilas hatalomátvételt követően az akkor még önálló Kispest nyilas városvezetője lett. 1945 után Kecskeméti István álnéven illegalitásban élt és földművesként, majd építőipari segédmunkásként tartotta el magát.
1944 októberétől Kispest város nyilas városvezetőjeként irányította a kispesti nyilasok tevékenységét. A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség tagjaival és a helyi csendőrséggel együttműködve razziákat szerveztek, ahol zsidók, katonaszökevények, kommunisták és szociáldemokraták után kutattak. Az egykori kaszinó épületét pártház céljára kisajátították, majd az épület pincéjében Hegedős parancsára több őrizetbe vett személyt súlyosan megkínoztak és meggyilkoltak.
A háború végeztével sógorának, Kecskeméti Istvánnak személyi okmányait felhasználva álnéven Dömsödön, majd Kulcson lakott és több munkahelyen dolgozott.
1959. október 14-én a Hegedős Gézával és társával szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-144481