BM II/8. Osztály

A per vádlottjai csendőrökként, politikai detektívekként 1941 nyarától 1944 decemberéig részt vettek az Andrássy úti laktanyában, Soroksáron, illetve a svábhegyi csoportban a kommunista és baloldali személyek elleni kihallgatásokban. 1944 tavaszán a Hain Péter vezetésével a szervezetileg is elkülönült politikai rendőrségen a IV/3. alosztály vezetésével dr. Akantisz Rezsőt bízták meg. Feladatuk a kommunista ás baloldali csoportok felszámolása, a részvevők letartóztatása, kihallgatása volt.

Vádlottak 1956. október 30-án Budapesten tevékenyen részt vettek a Köztársaság téren az MDP Budapesti Pártbizottság székházának ostromában, majd súlyosan bántalmazták az épület elfoglalása után a pincéből feljött pártmunkásokat és államvédelmi sorkatonákat. Az épület elé tereltek hat államvédelmi sorkatonát, majd falhoz állították őket és tüzet nyitottak rájuk. Ezt követően néhányan közreműködtek a tetemek meggyalázásában. Valamennyien harcoltak a főváros különböző pontjain a szovjet katonai egységek ellen.

Horváth Tibor 1956. október 23-án Pápán tartózkodott, ahol részt vett a városban szervezett megmozdulásokban, majd a Budapestről odaérkező fegyveresektől egy pisztolyt szerzett. November 4-én pár napra csatlakozott a Rezi község környékére visszavonult fegyveresekhez. November 8-án a Fertőd környéki Tőzeggyár-majornál elhagyta az országot. December 8-án Hamburgba utazott, ahol rövid ott tartózkodása után letartóztatták és Ausztriába szállították, ott orgazdaság miatt 4 havi börtönre ítélték. Szabadulása után visszament Hamburgba, ahol barátságot kötött Eke István magyar disszidenssel.

Huszár László külföldi tartózkodásai idején kapcsolatba került idegen országok hírszerző szerveivel, akik számára adatokat szolgáltatott. Még az 1950-es kiszökése után a jugoszláv titkosszolgálatnak beszámolt a kiskunhalasi katonai laktanyáról és a magyarországi közhangulatól. Majd Ausztriában kihallgatása során adatokat szolgáltatott az osztrák-magyar határ mentén létesített műszaki zárról.

1956. október 25-én mintegy 600 főnyi tömeg tüntetett Budapesten a XVIII. kerületi pártház épülete előtt. A tömeg leverte a vörös csillagot az épülettel szemben álló szovjet emlékműről, majd fegyveres harc árán elfoglalta az épületet. Október 26-án Molnár Károly fegyveres csoportjával a XVIII. kerületi rendőrkapitányságra vonult, ahol még ezen a napon megválasztották a nemzetőrséget, ebben Molnár és Hideg József is vezető funkciót kapott.

Steiner Lajos 1956. október 28-án csatlakozott Budapesten a VII. kerületi tanács épületében működő nemzetőrséghez, amelynek később parancsnoka lett. A nemzetőröket járőrszolgálatra osztotta be, akik államvédelmi beosztottakat vettek őrizetbe, házkutatásokat tartottak. November 1-jén Steiner kiszállt néhány társával a Kürt utcai államvédelmi objektumba, ahol nagyszámú, szigorúan titkos minősítésű iratot találtak. Ezek közül néhányat több személynek megmutatott, majd másnap az egészet elszállították a katonai ügyészségre.

Vass Lajos 1956. október 25-én csatlakozott a Bárány János által vezetett Tompa utcai felkelőkhöz, ahol kezdetben fegyveres őrként szolgált. Bárány később kinevezte a Ráday utcai diákszálló parancsnokának. Ezután ő szervezte meg a környékbeli fegyveres csoportok élelemmel való ellátását és elszállásolását. Több környékbeli gyárhoz fegyveres őröket rendelt, ezzel megvédve azokat a fosztogatástól. Több alkalommal élelmiszert és egyéb ellátmányt szerzett a környékbeli boltokból, melyet szétosztott a fegyveresek között.

Zöld Ádám 1950 nyarán Rábakethelyen védelmébe vett egy kitelepítésre jelölt személyt, a kitelepítés lefolytatásában részt vevő egyik személyt pedig megfenyegette. A történtek miatti felelősségre vonás elől júniusban a jugoszláv titkosszolgálat (UDB) egyik ügynöke segítségével átszökött Jugoszláviába. Ott őrizetbe vették és Muraszombaton kihallgatták a magyarországi állapotokra vonatkozóan. Zöld beszámolt a szentgotthárdi járásban zajló kitelepítésekről is és segédkezett a magyarországi tanácsválasztások lejáratására készülő jugoszláv röplapok lektorálásában is.