BM Országos Rendőr-főkapitányság II. (Politikai Nyomozó) Főosztály Vizsgálati Osztálya

1956. október 25-én Budapesten a XVI. kerületben megalakították a Keresztény Ifjúsági Szövetséget, amelynek a nevét később Forradalmi Ifjúsági Szövetségre változtatták. A szervezkedés kezdeményezői és vezetői többek között a perben vádlottként szereplő Pataki László, Horváth Ferenc és Korompai László voltak. Október 28-án tartott gyűlésen a szervezet parancsnokává Balogh József horthysta katonatisztet választották, az egyik fegyveres csoport vezetőjének pedig Spamberger Györgyöt nevezték ki.

Garamszegi Alfréd 1956. október 27-én Budapesten csatlakozott a Baross tér 19. szám alatt működő fegyveres csoporthoz. Parancsnoki utasításra több társával együtt – köztük Makádi Jánossal – volt államvédelmi beosztottak lakásán kellett házkutatást tartaniuk és a belügyi dolgozókat őrizetbe kellett venniük. Garamszegiék a házkutatások során készpénzt és több értékes holmit magukhoz vettek, amiket az egyik társának lakására vittek. Garamszegit a Baross téri felkelők letartóztatták, miután megtudták, hogy a házkutatás során kifosztották a lakásokat.

A per vádlottjai a Corvin közi fegyveres csoporthoz tartoztak. Október 26-tól november 1-ig Iván Kovács László a fegyveresek parancsnokaként szervezte és irányította a csoport harci tevékenységét. Több alkalommal részt vett különböző értekezleteken, tárgyalásokon.

1956. november 29-én Marényi Ernő, majd december elején Kovács István a családjukkal Ausztriába szöktek. December 27-én Bécsben a Kaiserhof szállóban Marényi találkozott Kovácssal és megmutatta neki azt a katonai térképet, amit Bodó László alezredestől, a budapesti Térképészeti Intézet külföldre szökött korábbi beosztottjától kapott. Egy svájci újságíró társaságában még aznap elmentek az amerikai nagykövetségre, ahol közölték a nagykövetség beosztottjaival, hogy lehetőségük van ilyen térképek megszerzésre.

Molnár Imre volt határőr alhadnagy 1956. június 22-én Hegyeshalomnál polgári ruhában, de a szolgálati fegyverét magánál tartva, illegálisan elhagyta az országot. Másnap az osztrák csendőrség Bécsbe vitte, ahol 12 napig börtönben tartották, s ez idő alatt többször kihallgatták. Ezek során beszélt a katonai kiképzéséről, az Államvédelmi Hatóságról, a határőrségről, és elárulta a magyar titkosszolgálat több mint húsz informátorának a nevét is. Szabadulása után a Szabad Európa Rádió bécsi részlegénél is több alkalommal beszélt a magyar belügyi szervekről és a belpolitikai helyzetről.

A per vádlottjai – Keresztes János kivételével – a rétsági Páncélos Tiszthelyettes Kiképző Ezred állományába tartoztak. 1956. október 28-án a Nógrád Megyei Tanács utasítására Rétságon megalakították a járási nemzeti bizottságot. Pálinkás Antal őrnagy, az ezred törzsfőnöke kezdeményezésére és Garami Lajos ezredes ezredparancsnok aktív közreműködésével azonban egy más összetételű járási forradalmi bizottságot választottak és létrehozták a nemzetőrséget is.

Preszmayer Ágoston 1956. október 24-e után a Práter utcai iskolában, az Üllői út 53/b. számú épületben, a Corvin közben és a Kisfaludy közben működő fegyveres csoportok tagjaként részt vett a harcokban. Az Üllői út és a Mária utca sarkán „a forradalom nevében” több fegyveres társával eltulajdonított egy, a posta tulajdonában álló oldalkocsis motorkerékpárt. Október 28-án Maléter Pálnál jelentkezett szolgálatra, továbbította Maléter utasításait a fegyveres csoportoknak és elkísérte őt a szovjet fegyveres erők parancsnokával folytatott tárgyalásokra.

1956. október 25-én a budapesti tüntetésekről érkező hírek hatására a pilisi szénbányáknál beszüntették a munkát, majd a pilisszentiváni tárónál gyűlést hívtak össze. Az összegyűltek gróf Andrássy Alfréd javaslatára úgy döntöttek, hogy másnap bemennek Budapestre és tüntetni fognak a Parlament előtt. Október 26-án mintegy 250-300 fő gyalog elindult a fővárosba, a Parlamenthez azonban nem jutottak el, mert a hidakon már szovjet katonák álltak őrséget. A tömegből egy csoport a Széna tér felé vette útját, ahol csatlakoztak a barikádokat építő felkelőkhöz.

1956 novemberében Sipos Zsigmond hat társával együtt elhatározta, hogy egy újabb budapesti felkelés esetére fegyvereket és lőszereket gyűjtenek össze. Az így összeszedett géppisztolyt, kézigránátot és más fegyvereket elrejtették. Ebben a munkában Sipost Csigó László, Bakosi Pál, valamint három fiatalkorú fiú is segítette. Sipos egyik fegyverszerzési akciója során, 1957. január 12-én a Nádor utca és a Szabadság tér sarkán agyonlőtte Bojti Imre karhatalmi őrnagyot, aki nem akarta átadni pisztolyát.

Somlay István 1956. október 23-án részt vett a Magyar Rádió épülete elleni fegyveres támadásban. Október 25-től november 7-ig nemzetőrként teljesített szolgálatot a VIII. kerületi rendőrkapitányságon. Október 30-án jelen volt a Nagybudapesti Pártbizottság Köztársaság téri épülete ellen intézet támadásnál, elsők között hatolt be az épületbe és az ott szerzett fegyverrel több lövést leadott. November 4-e után tevékenyen részt vett a szovjet katonai egységek elleni harcban.