Édesapja Szekszárdon törvényszéki tanácselnök volt. Középiskoláit Szekszárdon végezte, majd 1943-ban beiratkozott a Közgazdasági Egyetemre. A háború vége felé bevonult az egyetemi munkásszázadhoz. A háború befejezése után Szekszárdon alkalmi munkákból élt és közben Budapesten folytatni próbálta egyetemi tanulmányait. 1947 november elején két testvérével Bécsbe szökött. 1948 februárban tért vissza Magyarországra.
1947 novemberében Bécsbe szökött, majd az amerikai zónához tartozó Weyerbe – más adat szerint Steyrbe – utazott, ahol a CIC amerikai hírszerző szervezet a Magyarország elleni katonai titkok megszerzésére beszervezte. 1948 elején testvérével és Szabó Endrével Magyarországra jött, hogy lefektesse egy később megszervezendő kémszervezet alapjait. Régi ismerőse Baránszky Tibor lelkész révén megismerkedett Fabula Lajosnéval, akinek a lakásában lakott ezt követően az itthoni tartózkodása alatt. Szállásadója révén ismerkedett meg Böjthe Jánossal, Placskó Lajos orvossal, Balsay Istvánnal, Bors Jánossal és Regéczy-Nagy Imrével, akiknek a közreműködésével hozta létre Magyarországon a hírszerző szervezetet. A szerzett információkat a CIC-hez továbbította.
1949. augusztus 12-én a Regéczy-Nagy Imrével és társaival szemben indított büntetőper XI. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-90056
HU ÁBTL 3.1.9. V-90056/1
HU ÁBTL 3.1.9. V-90056/1a
HU HIMHL – XI.22. – 68/1949