Szegényparaszti családból származott, édesapja gazdasági cseléd volt. Öt elemi osztályt végzett. Édesapja halála után cselédként dolgozott. 1945. február 1-jén belépett az Magyar Kommunista Pártba. Tagja volt a földosztó bizottságnak Nagyhalász községben. 1945 nyarán hathetes pártiskolát végzett, majd pártvezetőségi tag lett Nagyhalászon, emellett megbízták az ifjúság vezetésével is. 1946 júliusától decemberéig a járási pártbizottságban dolgozott. Miután elvégzett egy rendőri tájékoztató tanfolyamot, 1947 márciusában a Nagymiskolci Rendőrkapitányságra került, innen április közepén Budapestre, a rendőrség központi karhatalmi zászlóaljához helyezték. A rendőrségtől egészségügyi okok miatt 1949 szeptemberében leszerelték. Ezután tisztviselőként dolgozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több hivatalában. Utoljára, 1953. január 1-jétől a megyei tanács ipari osztályát vezette.
1944 októberében több civil társával és magyar katonákkal együtt részt vett a Nagyhalász község határában, egy kukoricaföldön alvó szovjet katonák megtámadásában. Kézigránátot dobtak közéjük és lőtték őket, ezzel megöltek két szovjet katonát, kettőt pedig megsebesítettek. A halottakat a helyszínen eltemették, a sebesülteket és az elfogott öt szovjetet átadták a németeknek.
1953 júliusában előzetes letartóztatásba helyezték.
1955. május 18-án a BM Szabolcs-Szatmármegyei Főosztály Vizsgálati Osztályának vezetője megszüntette az ügyben folytatott nyomozást, mert nem sikerült megállapítani, hogy pontosan ki követte el a gyilkosságokat.