Édesapja uradalmi erdőőr volt. A nagykanizsai piarista gimnáziumban tett érettségi vizsga után a II. honvéd gyalogezred egyetemi századáshoz bevonult katonának, ahonnan 1929-ben leszerelt, közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi abszolutóriumot szerzett. Az 1930-as években tisztviselőként dolgozott Budapesten a Hangya Szövetkezetnél. A II. világháborúban tartalékos hadnagyként teljesített szolgálatot a magyar titkosszolgálatnál a Magyar Honvédség Vezérkari Főnökségének 2. Osztályán (VKF-2.). 1944-ben Budapesten a XIII. kerület katonai parancsnoka lett. 1945-ben az Igazoló Bizottság nem igazolta és kényszernyugdíjazták. Ezt követően üveges segédmunkásként dolgozott.1934-től a Független Kisgazdapárt, 1938-tól a Nyilaskeresztes Párt, 1945-től újra a Független Kisgazdapárt tagja volt.
1948 májusától részt vett az Antimaterialista Ifjúsági Szövetség illegális mozgalomban, és gazdasági és katonai adatokat szolgáltatott ki a budapesti amerikai követség katonai attachéjának. A katonai attachénak átadta a Gazdasági Főtanácsnak a Határozatok Tárában megjelent szigorúan titkos példányait, amelyek katonai titkokat tartalmaztak. A szervezet munkájába bevonta Máté Zoltán és Mikesi Álmos MÁVAG főfelügyelőket, akik a Záhonyon keresztül haladó szovjet szállítmányokról adtak jelentéseket. 1948. október 28-án őrizetbe vették. A jogerős ítélet végrehajtására először a Váci Állambiztonsági Büntetőintézetbe szállították, később 1954. május 26-án büntetésének letöltése közben a Kozma utcai börtönben halt meg.
1949. augusztus 12-én a Regéczy-Nagy Imrével és társaival szemben indított bűntetőper IV. rendű vádlottjaként jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-36437
HU ÁBTL 3.1.9. V-90056
HU ÁBTL 3.1.9. V-90056/1
HU ÁBTL 3.1.9. V-90056/1a
HU HIM – XI.22. – 68/1949