Értelmiségi családból származott, apja ügyvéd volt. A gimnáziumi érettségi után 1929-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát, majd rövid csapatszolgálat után 1932-ben jelentkezett a csendőrséghez. A csendőrtiszti tanfolyam befejezését követően Zalaegerszegtől Ungvárig az ország különböző helyein, különböző parancsoki beosztásban tevékenykedett. 1944 novemberében a Nemzeti Számonkérés Szervezetéhez vezényelték nyomozó osztályvezetői parancsnoknak, ahol 1945 januárig teljesített szolgálatot,1945 februárjában szovjet hadifogságba esett, de pár nap múlva szabadon engedték. 1946 és 1947 között a honvédségnél szolgált, ahonnan őrnagyi rendfokozattal nyugállományba helyezték, rendfokozatától 1948-ban azonban megfosztották. 1948-ban fegyverrejtegetés miatt 10 évi börtönre ítélték, amiből 14 hónapot töltött le. 1950-től Balassagyarmaton háziipari szövőként dolgozott, majd 1952-től az Állami Biztosító balassagyarmati fiókjánál alkalmazták. 1959. január 21-én közbiztonsági őrizet alá helyezték.
Karabélyos Imre csendőr őrnagy 1944. november és 1945 január között a Nemzeti Számonkérés Szervezete nyomozó osztályának a parancsnoka volt. A parancsnoksága alatt álló alosztályok beosztottjai bántalmazták, megkínozták a letartóztatott kommunista és baloldali érzelmű, nyilas- és németellenes személyeket. Tudomása volt a bántalmazásokról, amik ellen semmilyen intézkedést nem tett. Parancsnoksága idején folytattak nyomozást a Magyar Nemzeti Ellenállási Mozgalom ügyében, tevőlegesen részt vett a Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János altábornagy által vezetett mozgalom felszámolásában, minek következtében a mozgalom vezetőit kivégezték.
1959. július 23-án a Karabélyos Imrével és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 4.1. A-1114
HU ÁBTL 4.1. A-1214/5
HU ÁBTL 3.1.9. V-145705
HU ÁBTL V-145705/1.
HU ÁBTL 3.1.5 O-11202
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma