polgári bíróság

A per vádlottjai csendőrökként, politikai detektívekként 1941 nyarától 1944 decemberéig részt vettek az Andrássy úti laktanyában, Soroksáron, illetve a svábhegyi csoportban a kommunista és baloldali személyek elleni kihallgatásokban. 1944 tavaszán a Hain Péter vezetésével a szervezetileg is elkülönült politikai rendőrségen a IV/3. alosztály vezetésével dr. Akantisz Rezsőt bízták meg. Feladatuk a kommunista ás baloldali csoportok felszámolása, a részvevők letartóztatása, kihallgatása volt.

1948. június 1-jén és az azt követő napokban Asztalos János pócspetri plébános a községi római katolikus iskola államosításával szemben ellenállásra szólított fel. A felizgatott helybeliek június 3-án tüntetést tartottak a községháza előtt. Királyfalvi Miklós községi tisztviselő a két kivezényelt rendőr egyikét lefegyverezte, majd a tőle elvett puskával agyonlőtte. A fegyvert Krusnyér János elrejtette. Királyfalvi öccse, K. Kremper Ferenc a másik rendőrt fegyverezte le és a megszerzett puskát ő is elrejtette.

Babér István 1956. október 25-én Mezőkövesden részt vett a tüntetésen, majd a helyi rendőrkapitányság megtámadásában, ahonnan fegyvereket és felszereléseket hoztak el. Ezután Október 30-a körül Budapestre jött. Október 31-én egy alkalmilag összeverődött csoport tagjaiként bántalmazta a Pozsonyi úti lakásáról elhurcolt Tóth Ferenc államvédelmi századost, akit az Aradi utca és a Lenin körút sarkán felakasztottak egy fára, ebben Babér is tevőlegesen segédkezett. Ezután a felakasztott holttest mellett az egybegyűlt tömeg előtt szidalmazta az államvédelem tagjait és a kommunistákat.

1948 februárjában Bajomi Béla és unokaöccse, Bajomi Miklós elhatározták, hogy létrehoznak egy illegális szervezkedést a demokratikus államrend megdöntése céljából. Ennek részeként röplapokat készítettek, valamint összeállítottak egy memorandumot, amelyet elküldtek a budapesti amerikai követség katonai attaséjának. 1949 májusában Bajomi Béla közölte Mihály nevű fiával, hogy kiszökik az országból, ekkor átadott neki egy pisztolyt és hozzátartozó lőszert. Unokaöccsével átszökött Ausztriába, majd Bécsben kapcsolatba léptek az angol titkosszolgálattal.

1956. október 23-án Miskolcra is eljutottak a budapesti tüntetésekről szóló hírek. Az egyetemisták már október 24-én tüntetést szerveztek. Másnap  a városban gyülekezők körében az a hír terjedt el, hogy az ÁVH egyetemistákat tartóztatott le. Az egyre gyarapodó tömeg először az Egyetemvárosba vonult, azonban a hír valóságtartalmáról nem tudtak meggyőződni. Délután egy csoport tüntető elfoglalta a miskolci rádióállomást, ahol az épületet védő karhatalmistákkal tűzharcba keveredtek. A karhatalmisták néhány támadót elfogtak.

1956. december 10-én Biksza Miklós dabasi járási párttitkár - aki korábban szovjet katonai segítséggel lefegyverezte a helyi nemzetőrséget - azzal a céllal érkezett Gyón községbe, hogy a hatályba lépett kormányrendelet alapján a községben továbbra is működő "nemzeti bizottságot" megszüntesse, és az eltávolított tanácsi dolgozókat munkába állítsa. A tanácsházán jelenlévő személyek erre indulatosan reagáltak.

1956. október 25-én Budapesten a XVI. kerületben megalakították a Keresztény Ifjúsági Szövetséget, amelynek a nevét később Forradalmi Ifjúsági Szövetségre változtatták. A szervezkedés kezdeményezői és vezetői többek között a perben vádlottként szereplő Pataki László, Horváth Ferenc és Korompai László voltak. Október 28-án tartott gyűlésen a szervezet parancsnokává Balogh József horthysta katonatisztet választották, az egyik fegyveres csoport vezetőjének pedig Spamberger Györgyöt nevezték ki.

Balogh Mátyás 1953. március 12-én a békési református egyház lelkészi irodájában több személy jelenlétében súlyosan izgató kijelentést tett a demokratikus államrenddel szemben, továbbá az egyház 2 hold és 260 négyzetöl szőlőjét úgy osztotta meg egyházi alkalmazottak és más kívülálló személyek között, hogy az egyes részek a 400 négyzetölt nem érték el, így mentesültek a beadási kötelezettség alól, ezáltal pedig megkárosította az államot.

Bánki László a kassai csendőrkerület ungvári nyomozó alosztályának vezetőjeként 1940-ben az ungvári, 1941-ben a munkácsi, 1942-ben pedig a központi nyomozó parancsnokság összekötő tisztjeként a budapesti kommunistaellenes eljárások egyik irányítója volt, a vizsgálat során száznál több személyt bántalmaztak az Andrássy laktanyában (Bp. X. Hungária krt. 19-21.), az eljárások következtében végezték ki Schönherz Zoltánt és Rózsa Ferencet.

Bartal Béla egykori hivatásos katonatiszt 1949-ben bekapcsolódott a Fehér Gárda elnevezésű illegális összeesküvésbe. Amikor azonban a szervezet vezetői úgy döntöttek, hogy legális párttá akarják alakítani a mozgalmat, kilépett az összeesküvésből és saját titkos szervezet kiépítésébe kezdett, magával csábítva a Fehér Gárda öt egykori vezetőjét.