rögtönítélő bíráskodás

1956. november elején a Ravasz Mihály által vezetett pesterzsébeti fegyveres csoport tagjai a lakásához tartozó fáskamrában rejtették el az addig náluk lévő fegyvereket és lőszereket, amelyeknek egy részét Ravasz a statárium kihirdetésekor leadott a hatóságoknak. Bartók János december elején a pesterzsébeti temetőből elhozott egy oda elrejtett TT pisztolyt és két töltött tárat. December 10-én Bartók és Ravasz szereztek egy írógépet, amivel az országos sztrájkra buzdító röplapokat készítettek.

1956 októberében Pomázon megalakították a nemzetőrséget, amelynek Bóna Zsigmond lett a parancsnoka, a többi vádlott pedig a vezérkarban kapott helyet. November 4-én a községbe nagyobb fegyverszállítmány érkezett, hogy ezek segítségével megszervezzék a szovjetekkel szemben az ellenállást. Bóna és társai a szállítmányt elrejtették a pomázi sportotthon színháztermének dobogója alá. A karhatalmisták többször jártak Pomázon, hogy begyűjtsék a fegyvereket, ők azonban nem adták le azokat.

Császár József 1956. október 23-a után nemzetőrnek jelentkezett Veszprémben. Először őrszolgálatot teljesített a peremartoni gyártelepen, majd november 4-én, miután a szovjet hadsereg bevonult Veszprémbe, a várból tüzelt a szovjet katonákra. A túlerőt látva visszavonult a Pápai úti laktanyába, majd gépkarabélyát és mintegy 100 lőszert magánál tartva hazament lakására. Később visszament a laktanyába, ahonnan újabb fegyvereket és lőszert vitt haza.

1956 novemberében Szigetváron a Herczeg, a Kirizs és a Dick testvérek fegyverhez és hozzájuk tartozó lőszerhez jutottak, amit lakásukon, illetve a vár falában elrejtettek. A rögtönbíráskodásról szóló törvényerejű rendelet 1956. december 11-én elrendelte a lakosságnál lévő fegyverek leadását, a három testvérpár azonban nem tett eleget a beszolgáltatási kötelezettségüknek. A szigetvári rendőrséghez érkezett bejelentés alapján házkutatást tartottak a Herczeg és a Kirizs család lakhelyén, ahol megtalálták és lefoglalták az elrejtett eszközöket.

1956. december 6-án egy csoport, amelynek vezetője Tóth Géza volt, Budapestről a Bakonyba indultak, hogy csatlakozzanak Maléter Pál fegyveres csapatához. Egy vadászházban rendezkedtek be és megpróbáltak még fegyvert szerezni maguknak. E célból december 12-én Horváth István kezdeményezésére Horváth Szeiler Ferenccel megtámadta a Bakonybél község közelében lévő államvédelmi üdülőt, egy tűzoltótisztet megsegesítettek, de a támadás sikertelen volt.

Hullár Gábor 1956. október 23-án részt vett a Belügyminisztérium Miskolci Főosztálya épületének megtámadásában. November 1-jén mint tartalékos alhadnagy nemzetőri szolgálatra jelentkezett. Bevonulásakor kapott egy géppisztolyt lőszerrel és egy dobtárat. Később egyetemistáktól szerzett még egy TT-pisztolyt és két darab tárat. November 4-én elhagyta szolgálati helyét, a birtokában lévő fegyvereket a lakására vitte és elrejtette. December 10-én részt vett a miskolci nyomda elleni támadásban.

Józsa György 1956. október 26-án Sátoraljaújhelyen „behívóval” került a nemzetőrség állományába, társaival részt vett a városi pártbizottság és a városi tanács épületének elfoglalásában. November elején a szovjet csapatok bevonulása után egy fegyveres csoporttal a Zempléni-hegységben lévő kőkapui vadászkastélyba vonultak vissza, november 10-én azonban letették a fegyvert és a csapat feloszlott. Józsa hazafelé menet István-kútnál talált egy géppisztolyt három tárnyi lőszerrel, amiket magával vitt. Ezeket másnap átadta a Tolcsván élő Csaba Bélának azzal, hogy rejtse el azokat számára.

Katona István 1956 őszén magához vette a nagyapja által talált kispuskát, azt javítgatta és átalakította. Az év végén – már a rögtönbíráskodás kihirdetése után – egy ismerősétől megőrzésre átvett két pisztolyt a hozzájuk való 109 darab tölténnyel, valamint 203 darab kispuska lőszert. Később talált még egy pisztolyt három darab tölténnyel. Az „ellenforradalmi” célból birtokában tartott fegyvereket és lőszereket a lakásán és a szőlőhegyen lévő présházban rejtegette. A hatóságok félrevezetése céljából 1957. július 31-én beszolgáltatott a rendőrségnek egy pisztolyt hat darab lőszerrel.

Schiff János 1956. október végén Csepelen belépett a nemzetőrségbe. November 6-án és 7-én az Ady Endre utca és a Szép út kereszteződésében kialakított lőállásból a társaival együtt felvette a harcot az odaérkező szovjet csapatokkal. A túlerő miatt a csoport feloszlott, a nemzetőrök eldobálták fegyvereiket. Az egyik társa – Schiff jelenlétében – pisztolyát a hozzávaló öt darab lőszerrel együtt egy csepeli KÖZÉRT épülete előtt rejtette el. Schiff 1957. január közepén – már jóval a rögtönbíráskodásról szóló rendelet hatályba lépése után – megkereste a pisztolyt és hazavitte.