Államvédelmi Hatóság (ÁVH)

A budapesti székhelyű Standard Villamossági Rt. az International Telephone & Telegraph (ITT) és az International Standard Electric Corporation (ISEC) amerikai trösztök tulajdonában lévő magyar híradástechnikai cég volt. A külföldi tulajdonosok a második világháború után a jelentős híradástechnikai eszközöket gyártó magyar leányvállalat elsorvasztására törekedtek. A konszern Magyarországra küldött képviselői, akik ipari szabotázsra kiképzett hivatásos katonai kémek voltak, ellenőrzés címén az országban nem csak üzleti, hanem katonai felderítő munkát is végeztek.

Gyimesi Szilárd és társai a Nyugat-Dunántúlon 1949-ben létrehozták a fiatalokból álló Antibolsevista Gárda elnevezésű illegális fegyveres szervezetet. Tevékenységük a demokratikus államrend megdöntésére irányult.

Hanyi Ferenc 1946-ban az ausztriai Kellerbergbe költözött, ahol szállásadója, Udvarhelyi László beszervezte a brit katonai hírszerzés (FFS) megbízásából. 1947 tavaszán illegálisan visszatért Budapestre, ahol megkérte testvérét, Hanyi Zoltán MÁV műszaki főtisztet, hogy szerezzen neki adatokat a vállalatáról, ő maga pedig a székesfehérvári repteret figyelte meg. Ausztriába való visszatérése után a begyűjtött adatokat átadta Udvarhelyinek. Szeptemberben új feladattal ismét Magyarországra jött, ekkor azonban őrizetbe vették a magyar hatóságok.

Hernádi Gyula 1949 szeptemberében átszökött Ausztriába és felvette a kapcsolatot az angol titkosszolgálattal. Az angolok beszervezték őt és megbízták, hogy építsen ki Magyarországon egy hálózatot és gyűjtsenek számukra adatokat a magyar és a szovjet csapatmozgásokról. Budapestre történő visszatérését követően Hernádi a hírszerző csoportjába beszervezte Beck Lászlót, Hunyadi Buzás Attilát, Halmos Etelkát, Palásthy Imrét, majd 1950 húsvétja előtt Halmos Etelkán keresztül Kaszaházi Évát is, aki a Zalaegerszegen tartózkodó határvadászokkal kapcsolatban szolgáltatott adatokat.

Horváth Barna és Horváth Kálmán, 1945 előtt is szolgáló katonatisztek 1947-ben felvételt nyertek a demokratikus hadseregbe, ahol a Magyar Légierőnél igen magas beosztásokba kerültek. Ezt felhasználva tudatosan romboló és züllesztő tevékenységet fejtettek ki a hadseregben. Tevékeny szerepük volt a régi, fasiszta tisztek visszavételében, szabotálták és akadályozták a munkáskáderek kiképzését, szabotálták a műszaki kiképzést, elmulasztották a tervszerű ellenőrzést és az indokolt felelősségre vonást, valamint döntéseikkel nagy károkat okoztak a népgazdaságnak.

Lévai Imre – aki Ausztriában a nyugati államok hírszerző szerveinek ügynöke volt – 1952 februárjában beszervezte apósát, Keresztes Vincét katonai adatok gyűjtésére. Keresztes 1952 áprilisában bevonta másik vejét, Kalotai Gézát ebbe a munkába. Kalotai vállalta, hogy adatokat gyűjt a Kelenföldi pályaudvaron áthaladó katonai szerelvények számáról, menetirányáról, az áthaladás időpontjáról, valamint a szállított alakulatokról. A beszerzett adatokat egy összekötőn keresztül juttatta el megbízójának.

Keresztes Vincét 1952 februárjában egyik veje, Lévai Imre – aki 1950 júliusában emigrált, majd Ausztriában a nyugati államok hírszerző szerveinek ügynöke lett – egy összekötő révén felszólította, hogy mint katonatiszt szolgáltasson számára adatokat a Magyar Néphadseregről, valamint a Honvédelmi Minisztérium szervezeti felépítéséről. Keresztes vállalta a feladatot, és a megszerzett adatokat levélben és az összekötő révén juttatta el megbízójának.

A Nyugatra szökött Halmay Andor 1950 nyarán feleségén keresztül felvette a kapcsolatot volt katonatársával, Koller Bélával, akit beszervezett kémkedésre. Koller elküldte Halmaynak a saját, valamint egy tiszttársa szolgálati beosztását. 1952 elején Koller megismerkedett a Magyar Néphadseregnél polgári alkalmazottként dolgozó Wutsch Terézzel, akinek beszámolt kémtevékenységéről. 1952.

Kollmann László 1944-ben Lengyelország területén német segédrendőrként partizánok elfogásában és bántalmazásában vett részt. 1946-tól kezdve Grazban élt, Magyarország és Ausztria között kiterjedt ember- és árucsempészettel foglalkozott. 1948-tól a francia hírszerző szervezet számára, majd az amerikai katonai hírszerző szervezet számára is kémkedésre vállalkozott. Széleskörű kémhálózatot épített ki, ebbe több ismerősét, többek között Károly nevű testvérét is bevonta. Segítségükkel főleg gazdasági és katonai adatokat szerzett és juttatott ki Magyarországról megbízóinak.

Kovács Balázs az 1944 őszi harcok során a bugacmonostori tanyájára betérő szovjet katonát egy vasvillával agyonszúrta, majd annak holttestét szomszédja, Csabai István segítségével a közeli nádasban elrejtette. A katona csizmáját Kovács megtartotta magának, fegyverét pedig elásták a tanyán.