Lovas Rudolf és társa bűnügye
Lovas Rudolf és testvére, Lovas Géza gombai otthonukban engedély nélkül fegyvert-, lőszert és robbanószert rejtegettek.
Államvédelmi Hatóság (ÁVH)
Az 1950-ben megalakult Államvédelmi Hatóság (ÁVH) a Belügyminisztériumtól szervezetileg függetlenített, a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű önálló szerv lett. Főfelügyeletét a Minisztertanács egy tagján keresztül gyakorolta, ezt a feladatot – formailag – a belügyminiszter látta el. 1950. február 1-jétől a HM Katonai Elhárító Főcsoportfőnökség katonai és támadólagos részlegeit is a hatóság vezetőjének rendelték alá. Az ÁVH-hoz tartozott továbbá a gazdasági rendészet, az útlevélügy, a külföldiek ellenőrzése, majd később egyes börtönök, valamint internáló- és munkatáborok működtetése is. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1949. december 28-án Péter Gábort nevezte ki az ÁVH vezetőjévé, altábornagyi rangban. Megalakuláskor az ÁVH hét főosztályból: I. (Hálózati), II. (Katonai Elhárító), III. (Operatív), IV. (Határőrség és Belső Karhatalom), V. (Káder), VI. (Jogi és Börtönügyi), VII. (Gazdasági), valamint a vezető mellett felállított Titkárságból állt. A hatóság vezetőjének egy első (általános) helyettese (egyben az I. Főosztály vezetője) és három helyettese (a II., a IV. és az V. Főosztály vezetője, illetve parancsnoka) volt. Péter Gábor áv. altábornagy 1953. január 3-ai letartóztatásáig állt a hatóság élén, utána Piros László áv. vezérőrnagy megbízott vezető irányította a szervezetet.
Kapcsolódó személyi adatlapok
Megadja László bűnügye
Megadja László 1944-1945 fordulóján a Nyilaskeresztes Párt nyomozójaként Budapesten kihallgatásokat vezetett, amelyek során embereket bántalmazott. Részt vett az üldözöttek begyűjtésére indított razziákban és az emberek Duna partra kísérésében, ahol társai kivégezték őket.
Merényi Mihály bűnügye
Merényi Mihály a Honvéd Altiszti Folyóiratban 1941 és 1943 között megjelent cikkeiben háborús, antiszemita, szovjet- és kommunistaellenes propagandát fejtett ki. Később, 1948 tavaszán régi ismerősének, az egykor a VKF/2. Osztályán szolgálatot teljesítő Kecskeméti Józsefnek beszámolt a politikai rendőrség rádióközpontjában végzett bizalmas jellegű beosztásáról, az alakulat technikai felszereltségéről és elhelyezéséről. Családtagjai előtt pedig rendszeresen kibeszélte a beosztása során tudomására jutott szolgálati titoknak minősülő eseményeket.
Molnár Dénes és társai bűnügye
Molnár Dénes 1949 augusztusában Nagykőrösön megbízható ismerősei bevonásával egy illegális fegyveres szervezetet hozott létre, amelynek célja a népi demokratikus rendszer bukásának előmozdítása volt.
Molnár Imre bűnügye
Molnár Imre 1952. december 26-án a váltók helytelen átállításával a HÉV Császárfürdő állomásánál balesetet idézett elő, amelyben több személy meghalt, illetve súlyos sérülést szenvedett, valamint jelentős anyagi kár és forgalmi zavar keletkezett.
Némedi Varga Jakab és társai bűnügye
Némedi Varga Jakab és társai 1948-tól kezdve részt vettek a Peyer Károly és Kéthly Anna szociáldemokrata politikusok által vezetett államellenes szervezkedésben, amelynek célja a népi demokratikus rendszer megbuktatása volt.
Pásztóy Ödön bűnügye
Pásztóy Ödön 1942 elején főhadnagyi rendfokozatban a magyar megszálló hadsereg kötelékébe tartozó 40/I. gyalogzászlóalj parancsnoka volt a keleti fronton. Egységében Budai István zászlós vezetésével megszervezett egy különítményt, amely partizántámadás elhárításának ürügye alatt rendszeresen kegyetlenkedett a megszállt ukrán területen élő polgári lakossággal. Az osztag tagjai több falut felgyújtottak és több mint száz polgári személyt kivégeztek.
Romvári István és társai bűnügye
Romvári István a Független Kisgazdapárt aktív tagjaként maga köré gyűjtötte a BSZKRT-nál dolgozó jobboldali személyeket, majd Papp Ervin hasonló jellegű csoportjával összeolvadva 1949 augusztusában megalakították a Keresztély Néppárt elnevezésű illegális pártot, amelynek céljául a népköztársaság megdöntését tűzték ki. 1950 elején csatlakozott e szervezethez a hasonló nézeteket valló művészekből, színészekből álló Stúdió néven működő társaság is.
Suhay Imre bűnügye
Suhay Imre 1940-ben semleges katonai megfigyelőként Franciaországban járt, ahol az angol hírszerző szervezet beszervezte. 1945-ben Budapesten az amerikai katonai hírszerzéssel került hasonló viszonyba. 1946-tól 1950-ig a svájci követség részére adott rendszeresen katonai, politikai és gazdasági anyagokat Magyarországról, 1949-ben pedig egy török követségi tanácsosnak játszott át katonai térképeket.
Szabados József bűnügye
Szabados József 1944 augusztusában a keleti fronton egy műszaki csapat szakaszparancsnok-helyetteseként meggyilkolt egy szovjet civil személyt. Majd évekkel később, 1949 júliusában Verpeléten egy kocsmában italozás közben a bajtársainak elmondta, hogy a műszaki alakulata éppen milyen óvóhelyek kialakításán dolgozik és megmutatta menetlevelét is.