tiltott határátlépés, tiltott határátlépés kísérlete

Gyulai Lajos 1956. október végén Ausztrián keresztül visszatért Budapestre, hogy részt vegyen a szovjetek elleni harcokban. A VII. kerületben, a Hársfa utcai rendőrkapitányságon jelentkezett nemzetőrnek. November 2-án már három szakasz parancsnoka és összekötő volt a nemzetőrség és a VII. kerületi munkástanács között. Miután Földvári György operatív vezető megsebesült, Gyulai lett az utódja. November 5-én megválasztották a fegyveres csoportokból megalakult katonai tanács parancsnok-helyettesének.

Huszár László külföldi tartózkodásai idején kapcsolatba került idegen országok hírszerző szerveivel, akik számára adatokat szolgáltatott. Még az 1950-es kiszökése után a jugoszláv titkosszolgálatnak beszámolt a kiskunhalasi katonai laktanyáról és a magyarországi közhangulatól. Majd Ausztriában kihallgatása során adatokat szolgáltatott az osztrák-magyar határ mentén létesített műszaki zárról.

Kertész József és felesége 1950. április 7-én egy embercsempész segítségével át akartak szökni Ausztriába, ám Mosonmagyaróvár közelében a vonaton őrizetbe vették őket a határrendészeti szervek.

Kiss István 1955 szeptemberében négy társával átszökött Ausztriába. Az osztrák csendőrség elfogta, majd Salzburgba került, ahol az amerikai katonai titkosszolgálat (CIC) egyik magyar származású alkalmazottja kihallgatta a magyarországi katonai és gazdasági viszonyokról. 1955 december végén átszökött a nyugat-németországi Berchtesgadenbe, ott kapcsolatba lépett a CIC egyik tisztjével, aki a kihallgatása után beszervezte Magyarország elleni kémkedésre.

A Nyugatra szökött Halmay Andor 1950 nyarán feleségén keresztül felvette a kapcsolatot volt katonatársával, Koller Bélával, akit beszervezett kémkedésre. Koller elküldte Halmaynak a saját, valamint egy tiszttársa szolgálati beosztását. 1952 elején Koller megismerkedett a Magyar Néphadseregnél polgári alkalmazottként dolgozó Wutsch Terézzel, akinek beszámolt kémtevékenységéről. 1952.

Molnár Imre volt határőr alhadnagy 1956. június 22-én Hegyeshalomnál polgári ruhában, de a szolgálati fegyverét magánál tartva, illegálisan elhagyta az országot. Másnap az osztrák csendőrség Bécsbe vitte, ahol 12 napig börtönben tartották, s ez idő alatt többször kihallgatták. Ezek során beszélt a katonai kiképzéséről, az Államvédelmi Hatóságról, a határőrségről, és elárulta a magyar titkosszolgálat több mint húsz informátorának a nevét is. Szabadulása után a Szabad Európa Rádió bécsi részlegénél is több alkalommal beszélt a magyar belügyi szervekről és a belpolitikai helyzetről.

Nagy Pál 1952. július 5-én este sorozott államvédelmi határőrként Balpataki Ádám járőrparancsnokával járőrszolgálatot teljesített Alsószölnökön. A szolgálat megkezdését követően a Rába folyón keresztül közösen szolgálati fegyvereikkel együtt Ausztriába szöktek. Két lopott kerékpárral a szovjet zóna határáig mentek, ahol a szovjet határőrök megállásra szólították fel őket. Balpataki fegyverével tüzet nyitott a határőrökre, közülük az egyiket megölte, majd elmenekült. Nagyot a szovjetet elfogták, lefegyverezték és átadták a magyar határőröknek.

1945 nyarán Saáry Ákos és Szelepcsényi István elhatározták, hogy különböző szabotázsakciók végrehajtásával fogják elősegíteni az új államrend megbuktatását, valamint Magyarország amerikai megszállását, ezért „Földalatti Mozgalom” néven egy illegális szervezetet hoztak létre Budapesten. Az akcióik végrehajtására a harcok után hátramaradt lőfegyvereket és robbanóanyagokat gyűjtötték össze, amelyeket titkos raktárakban tároltak. Az első akciójuk során 1946 februárjában a budapesti fogaskerekű vasút kisiklatásával kísérleteztek, ami azonban csak harmadik próbálkozásra sikerült.

Steiner Lajos 1956. október 28-án csatlakozott Budapesten a VII. kerületi tanács épületében működő nemzetőrséghez, amelynek később parancsnoka lett. A nemzetőröket járőrszolgálatra osztotta be, akik államvédelmi beosztottakat vettek őrizetbe, házkutatásokat tartottak. November 1-jén Steiner kiszállt néhány társával a Kürt utcai államvédelmi objektumba, ahol nagyszámú, szigorúan titkos minősítésű iratot találtak. Ezek közül néhányat több személynek megmutatott, majd másnap az egészet elszállították a katonai ügyészségre.

Zöld Ádám 1950 nyarán Rábakethelyen védelmébe vett egy kitelepítésre jelölt személyt, a kitelepítés lefolytatásában részt vevő egyik személyt pedig megfenyegette. A történtek miatti felelősségre vonás elől júniusban a jugoszláv titkosszolgálat (UDB) egyik ügynöke segítségével átszökött Jugoszláviába. Ott őrizetbe vették és Muraszombaton kihallgatták a magyarországi állapotokra vonatkozóan. Zöld beszámolt a szentgotthárdi járásban zajló kitelepítésekről is és segédkezett a magyarországi tanácsválasztások lejáratására készülő jugoszláv röplapok lektorálásában is.