Ugrás a tartalomra

Weingartner Béla és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
ÁVH II/4. Osztály
Az eljáró ügyész megnevezése
Bodonyi Márton
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Központi Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1951. 06. 22.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Törvényszék
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Andó Ferenc
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Kb. IX. 0142/1951/71.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Katonai Felsőbíróság
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Kádár Pál
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
II. 0289/kat. ftszék–1951.
A jogerős döntés szerinti tényállás

1945 elején Weingartner Béla cserkésztársával, Horváth Ernővel szovjet fegyvereket és robbanószereket lopott, majd 1947 őszén illegális mozgalmat hozott létre azzal a céllal, hogy háború esetén a magyar és a szovjet csapatok ellen harcoljanak. A szervezkedésbe a cserkészet 1948 nyarán történt feloszlatása után több egykori cserkésztársukat is bevonták. A 13 fős mozgalom egyik tagja, az ÁVH X/1. Osztályán (a Pártőrségen) szolgálatot teljesítő Kozempel János lőgyakorlatokat tartott a többieknek, valamint lőfegyvereket és lőszereket szerzett számukra, amelyeket Reményi Sándorék lakásán rejtegettek.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest III.
Budapest IV.
Budapest XIII.
Budapest XV.
Jogerős döntés

Weingartner Béla (Újpest, 1928) I. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Horváth Ernő (Újpest, 1929) II. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Kozempel János Ottó (Budapest, 1925) III. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.

Szabó István (Békés, 1923) IV. rendű vádlottat a demokratikus államrend ellen irányuló szervezkedésben való részvétel bűntette, valamint feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.

Acsai József (Vértesacsa, 1922) V. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel bűntette miatt összbüntetésül 10 évi börtönre ítélték.

Reményi Sándor (Mezőkovácsháza, 1926) VI. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.

Szakáts Tibor (Bukarest, 1930) VII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel bűntette miatt összbüntetésül 8 évi börtönre ítélték.

Borbély Ferenc (Újpest, 1933) VIII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel bűntette miatt összbüntetésül 5 évi börtönre ítélték.

Borsos József (Újpest, 1932) IX. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel bűntette miatt összbüntetésül 5 évi börtönre ítélték.

Arató László (Bakonycsernye, 1935) X. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel bűntette miatt összbüntetésül 1 évi börtönre ítélték.

Torma László (Egyházszentmárton, 1932) XI. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel bűntette miatt összbüntetésül 5 évi börtönre ítélték.

Reményi Jánosné (Mezőkovácsháza, 1904) XII. rendű vádlottat fegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt 1 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Reményi Mária (Mezőkovácsháza, 1928) XIII. rendű vádlottat fegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Weingartner Béla
Szabó István
Megjegyzés
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Horváth Ernő büntetését kegyelemből életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatta át.
Szabó István a büntetésének letöltése közben, 1952. április 15-én elhunyt a váci börtönben.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-51827
HU ÁBTL 3.1.9. V-51827/1
Tárgyszó/Tárgyszavak
nincs adat