Fehérhegyi János, Torma József és Wéber József 1944. október 15. után fegyveres szolgálatot teljesítettek a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetében. 1944. november 28. és 1945. január 14. között hat alkalommal Budapest XII. kerületében és a budai Duna-parton több száz, zsidónak tekintett személy előállításában, bántalmazásában, kirablásában és törvénytelen kivégzésében vettek részt.
Ferkovics Antal a nyilas hatalomátvételt követően fegyveres pártszolgálatot látott el Budapest VI. kerületében. 1944 decembere és 1945 januárja között a Duna-parton egy 60 év körüli, a Sziget utca környékén egy 30 év körüli, valamint a Szinyei Merse és az Aradi utcák sarkán egy 30 év körüli zsidó férfit meggyilkolt. Ismeretlen társaival együtt részt vett további 6 zsidó férfi meggyilkolásában.
Fodor József 1942-ben vele szemben alkalmazott kényszer nélkül belépett a Volksbundba. 1944. október 15-én este többedmagával megjelent a Vörösvári út 102. szám alatti házban, és a sárga csillag házról való levétele miatt előbb meggyilkolták a háromtagú Baron-családot, majd a házban lakó még tíz zsidó lakót. Még aznap késő este német katonáknak segédkezett a Vörösvári úti házban meggyilkolt két személy holttestének a Duna-partra történő elszállításában.
Francia Kiss Mihály 1919 őszétől, a Tanácsköztársaság bukása után Héjjas Iván különítményének tagjaként több gyilkosságot követett el. Részt vett baloldali személyek és zsidó birtokosok, kereskedők törvénytelen elhurcolásában, megkínzásában és kivégzésében, illetve ilyen cselekményekre adott parancsot. 1919 szeptembere és 1920 júniusa között majdnem 100 gyilkosságban volt bűnrészes. A büntetőjogi felelősségre vonás alól az 1921. novemberi 3-án kiadott kormányzói amnesztia mentesítette, amely a politikai jellegű gyilkosságok elkövetőinek kegyelmet adott.
Galambos János 1945. január 8-án feltörte Borhegyi Pál Budapest V., Nádor utca 34. szám alatti üzletét, az ott talált áru egy részét eladta, a megmaradt árukészlet nagy részét társaival elvitte. A szovjet csapatok közeledtével a lakásán tartogatott lopott holmit a pártház pincéjében elrejtette.
Gelencsér Sándor 1944. október 15. után fegyveres szolgálatot vállalt a Nyilaskeresztes Párt Budapest XIV. kerületi szervezetében, majd 1944 decemberében részt vett 30-40 zsidónak és kommunistának tekintett személy előállításában, bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében.
Gróf Ferenc 1942-ben belépett a Nyilaskeresztes Pártba, 1944. december és 1945. január 7. között a Budapest VI. kerületi pártszervezetet vezette. A kerületi pártszékházban (Bp. VI. Teréz krt. 19.) és a Margit-hídnál részt vett több zsidó származásúnak tekintett személy előállításában, bántalmazásában, kifosztásában és hét személy kivégzésében.
Hegedüs István tagja volt annak a nyilas különítménynek, amely 1944. december 24-én délelőtt megjelent a Munkácsy Mihály utca 5-7. szám alatti házban, ahol a zsidó árvaház lakói voltak elhelyezve, az ott tartózkodó gyerekeket és felnőtteket összegyűjtötték, majd fegyveres kísérettel elindították a Ferdinánd híd felé. Ezután Hegedüsék átkutatták az elhagyott épületet és az ott talált, bujkáló három felnőttet és három gyereket agyonlőtték. Hegedüs maga egy nőt és két gyereket gyilkolt meg.
Illés Ferenc a nyilas hatalomátvételt követően pártszolgálatos, majd a IX. kerületi pártvezető, Horváth Géza helyettese lett. A tényleges hatalmat azonban Illés gyakorolta a kerületben. Ő döntött a kerületi nyilasházba bevitt személyek sorsáról. Az üldözötteket súlyos bántalmazások közepette vallatta ki, majd a gettóba szállítás ürügyén parancsot adott a kivégzésükre. 1944. december 19-én több pártszolgálatossal razziát tartott a Szent István Kórházban, ahonnan 40 főt hurcoltak el, majd átadtak őket a II. kerületi pártszolgálatosoknak, akik kivégezték őket a Duna-parton.
Imrédy Béla politikai tevékenységével elősegítette Magyarország fokozottabb belesodródását a második háborúba és az ország Németországtól való gazdasági függését. 1940-ben megalapította a fasiszta érzelmű Magyar Megújulás Pártját, amely szövetségre lépett a Magyar Nemzeti Szocialista Párttal. 1944-ben közreműködött a nyilasokat támogató Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség létrehozásában, amelynek elnöke is volt. Belépett a jobboldali politikusokat tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetsége tagjai közé. A háborút támogató nézeteit számos újságcikkben terjesztette.