katonai bíróság

Ungár József Magyar Nemzetvédelmi Szövetség néven egy fiatalokból álló illegális fegyveres szervezetet hozott létre, amelynek tagjai egy esetleges harmadik világháború esetén az imperialista haderőket támogatták volna és terrorcselekményeket hajtottak volna végre a szovjet és a magyar katonai alakulatok ellen. Kapcsolatba kerültek az Magyar Harcosok Bajtársi Közössége grazi szervezetével, adatokat juttattak ki nekik a hazai gyárakról, repülőterekről, a szovjet katonai alakulatokról, valamint hidak, vasútvonalak és távvezetékek felrobbantására készültek.

Belényesi László és Kincs Pál 1948 nyarán egy illegális szervezkedést hozott létre Debrecen környékén. Céljuk az 1944. október 15. előtti politikai rendszer visszaállítása volt. A Tiszántúl katonai, majd polgári közigazgatásának megszervezésével kívánták támogatni a következő háború során Magyarországra betörő nyugati csapatokat. Később szervezkedésüket az egész országra ki akarták terjeszteni.

Bencsik József 1956. október 25-én a Kálvin téren fegyverosztáskor szerzett egy honvédségi gépkarabélyt a hozzá tartozó 10 darab lőszerrel. A Baross utca sarkán részt vett a barikád építésében. Pár nap múlva tüzet nyitott és kézigránátot dobott egy arra haladó szovjet harckocsira, majd fegyverét otthagyva eltávozott. Hamarosan azonban szerzett egy géppisztolyt. Október 30-án este két ismeretlen személy be akart menni abba a házba, amelyben Bencsik lakott, ő felszólította őket, hogy távozzanak.

A Budapesti Katonai Ügyészség, a Budapesti Katonai Bíróság, továbbá a BM Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályának Fő utca 70-78. szám alatti épületét 1956. október 30-án délelőtt az államvédelmi beosztottak elöljáróik parancsára elhagyták. Az épületet még aznap délután fegyveresek szállták meg Butkovszky Emánuel vezetésével.

Bereghy Loránt a Magyar Nemzeti Bankban betöltött hivatali állásánál fogva tudomására jutott értékes politikai, pénzügyi és gazdasági adatokat 1945 őszétől kezdve közölte a budapesti brit és amerikai követségek tagjaival. Később a brit követség alkalmazottjaként az általa megtudott katonai és gazdasági adatokat bocsátotta megbízói rendelkezésére. Magyarországot rágalmazó, valótlan rémhíreket osztott meg megbízóival, akik ezeket fel is használták Magyarország ellen a hágai nemzetközi bíróság előtt.

Berinszki József 1951 októberétől kezdve a magyar gőzhajókon dolgozva rendszeresen eljutott Bécsbe, ahol kapcsoltba került az oda emigrált Bátai Györggyel. Bátai kérésére Berinszki kezdetben családi leveleket vitt Budapestre Bátai sógorának, Figler Károlynak. 1952 elején aztán Bátai közölte vele, hogy ő valójában egy amerikai kémszervezet számára folytat hírszerzést Magyarországon. Bátai felkérésére Berinszki elvállalta, hogy futárként segíti titkos munkáját.

Berta József őrvezető 1956 októberében a néphadsereg várpalotai bányász alakulatánál teljesített katonai szolgálatot. Október 26-án nem jelent meg a munkahelyén, hanem a vájár tanulóotthon előtt összegyűlt tömeghez csatlakozott és végig nézte a szovjet emlékmű ledöntését, majd részt vett a pártbizottság és a rendőrség épületének megtámadásában, az utóbbi helyről egy golyószórót hozott el. Ezt követően elhagyta alakulatát és a várpalotai nemzetőrség parancsnoki csoportjának lett a tagja, ahol fegyveres nemzetőri szolgálatot teljesített.

1953. február 15-én Bődi Imre államvédelmi határőrként a Hétforrás határőrőrsről Ausztriába szökött, ahol az angol zónában jelentkezett az osztrák rendőrségen. A rendőrök az angol hírszerző szervekhez Grazba szállították, ahol többször kihallgatták, leginkább a határőrségre vonatkozóan. Ezután lágerbe került és kihelyezték munkára. 1953 augusztusában Welsbe utazott, ahol jelentkezett az amerikai hírszerző szervezetnél, akik szintén kihallgatták. Decemberben a Magyar Harcosok Bajtársa Közösségének Simonfi nevű ügynöke beszervezte kémkedésre, majd Linzben kiképzésben részesítették.

1956 októberében Pomázon megalakították a nemzetőrséget, amelynek Bóna Zsigmond lett a parancsnoka, a többi vádlott pedig a vezérkarban kapott helyet. November 4-én a községbe nagyobb fegyverszállítmány érkezett, hogy ezek segítségével megszervezzék a szovjetekkel szemben az ellenállást. Bóna és társai a szállítmányt elrejtették a pomázi sportotthon színháztermének dobogója alá. A karhatalmisták többször jártak Pomázon, hogy begyűjtsék a fegyvereket, ők azonban nem adták le azokat.

Bühringer József osztrák vasúti kalauz 1957 utolsó negyedétől 1958 augusztusában történt letartóztatásáig rendszeresen folytatott csempésztevékenységet. Az árut az 1949-ben Ausztriába disszidált, Bécsben élő Fischer Mátyástól kapta és a táskájában csempészte át Magyarországra, majd „Bárányné” fedőnevű ügynök, MÁV alkalmazott vitte el a megadott címekre, 1957 végétől kezdve a Budapesten élő Fadgyasnénak, majd 1958 februártól a Mosonmagyaróváron élő Angyalnénak.