Ugrás a tartalomra

Szántó Farkas Béla és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Radnai Zoltán
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 10. 10.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Odler János
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. IV. 056/1958
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Sömjén György
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Kat. Kt. 065/1958
A jogerős döntés szerinti tényállás

Pestlőrincen 1956. november 4. és 8. között Szántó Farkas Béla honvéd főhadnagy vezetésével egy fegyveres csoport a birtokukba került két közepes és egy könnyű légvédelmi ágyúval tüzet nyitott a szovjet katonai egységekre és repülőgépekre. Szántó Farkas szervezte meg a csoport tüzelőállásait is, amelyek november 4-én a Béke téren, majd másnaptól a régi temetőnél voltak. A tűzharcokban harcképtelenné tettek egy szovjet tehergépkocsit és elfogtak két szovjet katonát, akiket átadtak a Corvin közi parancsnokságnak. Később kilőttek egy szovjet harckocsit is, L. Kiss Margit társaival a két menekülő szovjet katona után lőtt, majd elfogták és bezárták őket a Bokányi Dezső utcai általános iskola pincéjébe. November 6. és 8. között az iskola volt a fegyveresek gyülekezési központja. Szántó Farkas november 8-án átadta a parancsnokságot helyettesének, Forró Andrásnak, aki a szovjetekkel való következő tűzpárbajban megsebesült.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest XVIII.
Jogerős döntés

Szántó Farkas Béla (Sajónémeti, 1929) I. vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, valamint többrendbeli, felbujtói minőségben elkövetett gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Forró András (Gödemesterháza, 1928) II. vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 2 évi börtönre ítélték.

L. Kiss Margit (Karcag, 1932) III. vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint kétrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.

Krizsán Rezső (Budapest, 1931) IV. vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

Kozma Sándor (Kakucs, 1930) V. vádlottat államtitok megsértésének bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettének vádja alól azonban bizonyítottság hiányában felmentették. Estében a kiszabott büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A vádiratban a későbbi perben elítélt I-V. rendű terhelteken túl Tutsch József VI. rendű, Nagy János VII. rendű, Szőke Ince VIII. rendű, Bene András IX. rendű, Farkas József X. rendű, Keresztesy Antal XI. rendű, Regián József XII. rendű, Ferencz Mihályné XIII. rendű terheltek is szerepelnek. A Budapesti Katonai Bíróság azonban elkülönítette Tutsch József és hét civil társa ügyét és 1959. január 14-án áttette a Budapesti Fővárosi Bíróságra.
Szántó Farkas Béla kegyelmi kérelmét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958. december 22-én elutasította.
Ügycsoport(ok)
1956
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-144224
HU ÁBTL 3.1.9. V-144361
HU HIM HL – XI.22 – 056/1958