Édesanyja hat hónapos korában állami gondozásba adta, innen Kiskundorozsmára került egy családhoz. Itt 4 elemi osztályt végzett, majd 15 éves korában édesanyja hazavitte Sándorfalvára, ahol pásztorkodással foglalkozott. 1949-ben Ercsin vállalt munkát, ahol kubikosként dolgozott. 1950 őszén bevonult katonai szolgálatra, ahonnan 1951 májusában megszökött. Elfogása után, 1953. június 9-én a Pécsi Hadbíróság ezért 3 évi börtönre ítélte. 1953 novemberében kegyelemmel feltételesen szabadlábra helyezték. Szabadulása után alkalmi munkákból élt. 1954 júliusában a Szegedi Járásbíróság a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt 4 havi javító-nevelő munkára és 20 %-os bércsökkentésre ítélte. 1955. május 5-én a magyar határőrizeti szervek elfogták Kelemenligetnél a jugoszláv-magyar határ közelében.
1954. március 28-án a pécsi szénbányánál lévő munkaviszonyát önkényesen megszüntette, a részére korábban kiadott, a bánya tulajdonát képező ruházati tárgyakat nem adta le, hanem azokat elhasználta.
1955. május 5-én nehéz életkörülményei, illetve a feleségével való kapcsolatának megromlása miatt a Hirics településhez tartozó Kelemenligetnél megpróbált átszökni Jugoszláviába.
1955. augusztus 3-án 6 évi és 6 havi börtönre ítélték.
Büntetésének letöltése közben elhunyt a rabkórházban.
Részleges feldolgozás.
HU ÁBTL 3.1.9. V-128735