Ugrás a tartalomra

Galgóczi Zoltán és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Götz János
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 07. 17.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Tutsek Gusztáv
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
T. Nb. XI. 8068/1958
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Borbély János
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
T. Nbf. I. 56/1958/2.
A jogerős döntés szerinti tényállás

Vádlottak 1956. október 30-án Budapesten tevékenyen részt vettek a Köztársaság téren az MDP Budapesti Pártbizottság székházának ostromában, majd súlyosan bántalmazták az épület elfoglalása után a pincéből feljött pártmunkásokat és államvédelmi sorkatonákat. Az épület elé tereltek hat államvédelmi sorkatonát, majd falhoz állították őket és tüzet nyitottak rájuk. Ezt követően néhányan közreműködtek a tetemek meggyalázásában. Valamennyien harcoltak a főváros különböző pontjain a szovjet katonai egységek ellen. Együtt több alkalommal részt vettek társadalmi tulajdont képező ingóságok eltulajdonításában, némelyikük erőszakot is alkalmazott.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VI.
Budapest VII.
Budapest VIII.
Budapest IX.
Jogerős döntés

Galgóczi Zoltán (Budapest, 1933) I. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetése által szervezkedés vezetésével elkövetett bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette, illetve annak kísérletében, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó lopás és rablás útján elkövetett bűntett, kétrendbeli orgazdaság bűntette, valamint tiltott határátlépés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Nagy József (Telki, 1929) II. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetése által szervezkedés vezetésével elkövetett bűntett, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, illetve annak kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó lopással és rablással elkövetett bűntett, egyrendbeli orgazdaság bűntette, valamint egyrendbeli tiltott határátlépés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Vass Lajos (Budapest, 1936) III. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésével megvalósított bűntett, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, illetve annak kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és sikkasztás útján elkövetett bűntett, négyrendbeli lőfegyverrel fenyegetve elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette, egyrendbeli magánosok sérelmére elkövetett rablás bűntette, egyrendbeli folytatólagosan elkövetett minősített közveszélyes munkakerülés bűntette, valamint egyrendbeli személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélte.

Bakos Gyuláné sz. Salabert Erzsébet (Budapest, 1930) IV. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésével megvalósított bűntett, mint bűnsegéd, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette, illetve annak kísérlete, mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére rablással, szándékos rongálással és lopással ismételten bűnszövetkezetben különösen nagy kárt okozó bűntett, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, magánosok sérelmére a csata színhelyén rablószövetségben elkövetett lopás bűntette, egyrendbeli a demokratikus államrend elleni izgatás bűntette, valamint egyrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Lachky Albert (Ruisbroek, 1933) V. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével és a népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésével megvalósított bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben rablás és lopás útján különösen nagy kárt okozó bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Burgermeiszter József (Nagymaros, 1938) VI. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetésével megvalósított bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette, illetve annak kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás útján elkövetett különösen nagy kárt okozó bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Simon Gábor (Budapest, 1934) VII. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetése által megvalósított bűntett, számszerűleg meg nem határozható, részben tettesi, részben bűnsegédi minőségben elkövetett többrendbeli gyilkosság bűntette, illetve gyilkosság bűntettének kísérlete, mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás útján elkövetett bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Oláh Attila (Losonc, 1937) VIII. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett miatt 1 évi börtönre ítélték. A büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették.

Megjegyzés
1957. július 3-án készült külön vádiratban vádolták meg Lachky Albert mellett Burgermeiszter Józsefet és Oláh Attilát, 1958. július 17-én ügyüket egyesítették a Galgóczi Zoltán és társai perrel.
1958. május 14-i jelentésben a letartóztatottak között volt és átadták vádemelésre az ügyészségnek idős és ifjabb Sáros Györgyöt is, akik később nem kerültek a per vádlottjai közé. A Budapesti Fővárosi Bíróság külön perben tárgyalta ügyüket és a B. XXXIII. 3975/1958/8. számon hozott ítéletet velük szembe.
Nyolc személy ellen (Klauber István, Sipőcz József, Rideg Ferenc, Nagy József, Függ József, Narsányi József, Galló József, Árok Iván) körözést adtak ki, bár valószínűsítették, hogy valamennyien elhagyták az országot.
Ügycsoport(ok)
1956
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-144360
HU ÁBTL 3.1.9. V-144360/1-4
HU ÁBTL 4.1. A-1264
HU BFL – XXV – 4.f.9 – 8068/1958