Büntetőeljárások
| Elnevezés Csökkenő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Braunitzer Imre bűnügye | Braunitzer Imre 1944. november 15-én éjszaka a Petneházy utcai nyilasház pártszolgálatosaként részt vett kb. 12-15 zsidó személy súlyos bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében, akik közül mindössze négy személy maradt életben. December 12-én nyilas társaival elfogott egy bujkáló zsidó… |
|
| Breitenbach Lajos és társai bűnügye | Breitenbach Lajos és Heim József 1952. december 23-án éjjel Óbányán egy vasdoronggal agyonütötték Kovács János helyi tanácselnököt, amiért az felvette őket a kuláklistára. Az ügyben felbujtóként szerepelt Schmidt Keresztély tanácstitkár, Resch János fakitermelő, a beszolgáltatási kötelezettség… |
|
| Brusznyai Árpád és társai bűnügye | Brusznyai Árpádot küldte a Lovassy László Gimnázium tantestülete küldöttként az október 26-i gyűlésre, ahol beválasztották a nemzeti forradalmi tanácsba. Folyamatosan részt vett a forradalmi tanács munkájában, a tanács elnöke és helyettese távollétében ő látta el a vezetői feladatokat. Október… |
|
| Budai István és társai bűnügye | Budai István és társai a szolnoki 40/1. honvéd gyalogzászlóalj 1. századának beosztottjaiként 1941 decemberétől kezdve a keleti fronton számos esetben felbujtói, tettesei és részesei voltak polgári lakosok törvénytelen megkínzásának és kivégzésének. |
|
| Budinszky László bűnügye | Budinszky László 1939-től a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselőjeként zsidóellenes intézkedéseket követelt. 1941-től ügyvédként és Szálasi Ferenc protokollfőnökeként a Nyilaskeresztes Párt működését segítette. 1944. október 18-tól igazságügyi miniszter volt, ebben a minőségében 47… |
|
| Bühringer József és társai bűnügye | Bühringer József osztrák vasúti kalauz 1957 utolsó negyedétől 1958 augusztusában történt letartóztatásáig rendszeresen folytatott csempésztevékenységet. Az árut az 1949-ben Ausztriába disszidált, Bécsben élő Fischer Mátyástól kapta és a táskájában csempészte át Magyarországra, majd „Bárányné”… |
|
| Burkus Ferenc és társa bűnügye | Burkus Ferenc és Binder Rezső a nyilas hatalomátvételt követően fegyveres pártszolgálatosként Budapest VI. kerületében razziákon, üldözöttek elhurcolásában és bántalmazásában vettek részt. Burkus 1944 karácsonyán a nyilas kerületvezetőtől zsidóktól elrabolt kar- és zsebórát kapott. |
|
| Conlegner Károly és társa bűnügye | Conlegner Károly 1948 februárjától, Melocco János 1948 nyarától kezdve anyagi ellenszolgáltatás fejében rendszeresen szolgáltattak részben közhivatalnoki állásuk révén, részben megfigyelés útján megszerzett katonai, gazdasági, politikai és egyházi vonatkozású információkat a budapesti francia… |
|
| Csanádi Pál és társa bűnügye | Csanádi Pál és Rajkay Gábor az 1946-os évben a budapesti amerikai követség alkalmazásában álltak. Ott szerzett ismeretség révén Rajkay már 1948-ban önként vállalkozott hírszerzésre James Peter Kopcsak alezredesnél, az amerikai helyettes katonai attasénál, aki azonban nem vette igénybe… |
|
| Cser István bűnügye | A politikai osztály detektívjeként Cser István nyomozási munkaterülete a baloldali szervezkedések felgöngyölítése volt, melynek során több nagyobb ügy nyomozását bonyolította le. Ilyen volt dr. Weil Emilnek, a szociáldemokrata orvoscsoport vezetőjének, Pichler Györgynek és Schönherz Zoltánnak a… |
|
| Cseri József bűnügye | Cseri József feladata 1944 tavaszán a mátészalkai gettóban az elrejtett vagyontárgyak és más értékek felkutatása volt. Munkája során több alkalommal súlyosan bántalmazott zsidó személyeket, akik közül néhányan a szerzett sérüléseikbe később belehaltak. Több lánnyal erőszakoskodott. Bántalmazott… |
|
| Cseri Sándor bűnügye | Cseri Sándor 1941. augusztus 4-én feljelentette négy munkatársát a rendőrségen, mert úgy gondolta, hogy munkahelyéről való elbocsátásában szerepet játszottak. A bejelentésében az szerepelt, hogy munkatársai rendszerellenes és szovjetbarát megjegyzéseket tettek, kommunista agitációt folytattak,… |
|
| Csikvári Győző bűnügye | Csikvári Győző 1942-ben a keleti frontra vezényelt 401. számú munkásszázadhoz beosztott tizedesi rendfokozatú keretaltisztként bántalmazta a munkaszolgálatosokat, értékeiket elvette, zsarolta őket. Segítséget nyújtott az ún. munkára vezényléshez, amelynek célja a munkaszolgálatosok törvénytelen… |
|
| Csiszár Gábor és társai bűnügye | Csiszár Gábor, Tál György, Haich József, Polesz István, Papp Lajos és Rack József 1944. december 27-től a Nyilaskeresztes Párt budapesti (főkerületi) parancsnokságának Tál Lajos vezette nyomozócsoportjában teljesített fegyveres szolgálatot. 1944. december vége és 1945. január 17. között több… |
|
| Csizmadi Ferenc és társai bűnügye | 1956. november 3-án megjelent a budapesti XIII. kerületi rendőrkapitányságon Homola László tartalékos honvéd főhadnagy azzal a céllal, hogy a kerületi kapitányság vezetőjével a rendőrség és a nemzetőrség együttműködéséről tárgyaljon. Másnap a rendőrség épülete előtt gyülekező tömeget a két… |
|
| Csókási Katona János bűnügye | Csókási Katona János 1942-ben az 5/6. számú munkásszázad keretlegénységének tagjaként felsőbb utasítás nélkül kegyetlenkedett a beosztott munkaszolgálatosokkal. 1943 januárjában Szumi városban a beérkező vonatról leszállíttatott két, a 101/51. számú munkásszázadhoz tartozó munkaszolgálatost és a… |
|
| Csollák Mihály bűnügye | Csollák Mihály 1939-ben belépett a Nyilaskeresztes Pártba, ahol 1944. október 15-től fegyveres szolgálatot teljesített. 1945. október 17-én Budapest VIII. kerületében részt vett több, mint 13, nagy részben zsidónak minősített személy törvénytelen kivégzésében. |
|
| Csornoky Viktor bűnügye | Csornoky Viktor, a Független Kisgazdapárt (FkgP) országgyűlési képviselője, a washingtoni magyar követség első titkára, majd kairói magyar nagykövet 1947-ben Budapestre kinevezett amerikai diplomaták segítségét kérte a szovjet hatóságok által letartóztatott Kovács Béla érdekében. 1947-től… |
|
| Csörsz Ernő bűnügye | Csörsz Ernő 1948. november 15-én sorkatonai szolgálatra vonult be a határőrséghez. 1950. április 11-én a pornóapáti határőr őrsről elszökött, majd jogellenesen Ausztriába távozott, ahol az angol titkosszolgálat (FSS) számára Grácban a magyar határvédelemre vonatkozó információkat adott át és… |
|
| D. Szabó Károly és társai bűnügye | Gyón községben 1956. október 28-án megválasztották a nemzeti bizottságot és a nemzetőrséget, a nemzeti bizottság elnökének Kalmár László volt jegyzőt, helyettesének D. Szabó Károlyt választották, és a gyóni MDP által október 23-án létrehozott kommunista irányítású polgárőrséget megszüntették. A… |