Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (BM ÁVH)

1948. szeptember 6-án a Kádár János belügyminiszter által kibocsátott rendelet értelmében – szeptember 10-ei hatállyal – megszűnt a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya elnevezés, s a helyette létrejött középfokú hatósági szervezet neve Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (BM ÁVH) lett. A jelentősen kiszélesített hatáskörű államvédelmi szervet közvetlenül a belügyminiszter alá rendelték. A BM ÁVH-hoz került az Államrendőrség határ-, folyam-, és légi közlekedési rendészeti hatóságai, a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) és az útlevelek kiállításának joga az ország egész területén. A szerv jogköre a 288.010/1948. BM. sz. rendelettel még tovább bővült: vezetője első fokú hatósági jogkört gyakorolhatott az állam érdekei szempontjából aggályos személyek kitiltásának, rendőrhatósági felügyelet (ref.) és őrizet alá helyezésének elrendelésében. (Egy újabb rendelettel az ügyek felülvizsgálatát is a hatóság végezhette).

Kapcsolódó személyi adatlapok

Roediger-Schluga Miklós és társai bűnügye

Roediger-Schluga Miklós 1946 tavaszától kezdve politikai, gazdasági és katonai jellegű adatokat szolgáltatott az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén szolgálatot teljesítő tisztviselőknek. A tevékenységébe bevont személyek segítségével pontos képet festett megbízóinak például a magyar hajózás és a magyar vasút helyzetéről, valamint a Vörös Hadsereg magyarországi tevékenységéről.

Magasházy Ödön 1947-től kezdve bizalmas adatokat juttatott el az amerikai követség számára a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek és más magyar üzemek működéséről.

Rózsa Zoltán bűnügye

Rózsa Zoltán ezredes 1944 őszén a 70. honvéd gyalogezred parancsnokaként a keleti hadműveleti területen fekvő Mátészalkán, Nyírbogdányban és Gömbösfalván hadbírói eljárás nélkül, tehát törvénytelenül több katonai és polgári személyt kivégeztetett.

Temesvári Ede bűnügye

Temesvári Ede 1944 végén Rákoscsabán az I. páncéloshadosztály törzs I/b. osztályán teljesített szolgálatot, mint csapatcsendőr szakaszparancsnok. Részt vett házkutatások tartásában és az előállított személyek súlyos bántalmazásában. 1944 decemberében egy feltételezett katonaszökevényt, valamint két polgári személyt Kubányi György tartalékos százados parancsára kivégeztetett, illetve egyiküket Temesvári saját kezűleg végezte ki, majd a holttesteket közszemlére tették.