zsidó személyek elleni atrocitások

Andrejkovits Béla 1944. december 27-től 1945. január 17-ig pártszolgálatot teljesített Újpesten, a Városház utca 14. szám alatti nyilas pártházban. Az itt működő bűnszövetkezet célja – az antiszemitizmus politikai jelszavát kihasználva – egyszerű rablógyilkosságok elkövetése volt. Nevezett 1945. január 7-ről 8-ára virradó éjszaka nyilas társaival megjelent az újpesti Jókai utca 1. szám alatt álló svéd védett házban, ahonnan mintegy 200-300 embert elhurcoltak a pártházba.

Béres Ferenc 1944. december 20-tól a Bécsi út 135. sz. alatti nyilas pártházban pártszolgálatot teljesített. 1944. december végén részt vett egy zsidó csoportnak a Duna-partra való kísérésében, a csoport tagjainak további sorsa azonban ismeretlen, meggyilkolásuk nem bizonyított. December 28-án más pártszolgálatosokkal együtt a pártház konyháján súlyosan bántalmazott négy zsidó személyt, majd törvénytelenül kivégezték őket a pártház közelében. 1945 januárjában megjelent a Gül Baba panzió óvóhelyén és az ott tartózkodó zsidónak vélt személyeket letartóztatta és a pártházba kísérte.

Braunitzer Imre 1944. november 15-én éjszaka a Petneházy utcai nyilasház pártszolgálatosaként részt vett kb. 12-15 zsidó személy súlyos bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében, akik közül mindössze négy személy maradt életben. December 12-én nyilas társaival elfogott egy bujkáló zsidó üldözöttet, akit a Pestvidéki utcai nyilasházban súlyosan bántalmaztak és kiraboltak.

Cseri József feladata 1944 tavaszán a mátészalkai gettóban az elrejtett vagyontárgyak és más értékek felkutatása volt. Munkája során több alkalommal súlyosan bántalmazott zsidó személyeket, akik közül néhányan a szerzett sérüléseikbe később belehaltak. Több lánnyal erőszakoskodott. Bántalmazott és kiköttetett gyerekeket, akik közül egy később meghalt.

Hegedüs István tagja volt annak a nyilas különítménynek, amely 1944. december 24-én délelőtt megjelent a Munkácsy Mihály utca 5-7. szám alatti házban, ahol a zsidó árvaház lakói voltak elhelyezve, az ott tartózkodó gyerekeket és felnőtteket összegyűjtötték, majd fegyveres kísérettel elindították a Ferdinánd híd felé. Ezután Hegedüsék átkutatták az elhagyott épületet és az ott talált, bujkáló három felnőttet és három gyereket agyonlőtték. Hegedüs maga egy nőt és két gyereket gyilkolt meg.

Illés Ferenc a nyilas hatalomátvételt követően pártszolgálatos, majd a IX. kerületi pártvezető, Horváth Géza helyettese lett. A tényleges hatalmat azonban Illés gyakorolta a kerületben. Ő döntött a kerületi nyilasházba bevitt személyek sorsáról. Az üldözötteket súlyos bántalmazások közepette vallatta ki, majd a gettóba szállítás ürügyén parancsot adott a kivégzésükre. 1944. december 19-én több pártszolgálatossal razziát tartott a Szent István Kórházban, ahonnan 40 főt hurcoltak el, majd átadtak őket a II. kerületi pártszolgálatosoknak, akik kivégezték őket a Duna-parton.

Imrédy Béla politikai tevékenységével elősegítette Magyarország fokozottabb belesodródását a második háborúba és az ország Németországtól való gazdasági függését. 1940-ben megalapította a fasiszta érzelmű Magyar Megújulás Pártját, amely szövetségre lépett a Magyar Nemzeti Szocialista Párttal. 1944-ben közreműködött a nyilasokat támogató Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség létrehozásában, amelynek elnöke is volt. Belépett a jobboldali politikusokat tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetsége tagjai közé. A háborút támogató nézeteit számos újságcikkben terjesztette.

Kalina András 1942-ben a keleti fronton a 101/29. számú munkásszázad parancsnokának, dr. Hammer Ferenc főhadnagynak a tiszti szolgájaként szadista módon kegyetlenkedett a munkaszolgálatosokkal. Két személyt olyan súlyosan bántalmazott, hogy azok később belehaltak a sérüléseikbe.