Bühringer József osztrák vasúti kalauz 1957 utolsó negyedétől 1958 augusztusában történt letartóztatásáig rendszeresen folytatott csempésztevékenységet. Az árut az 1949-ben Ausztriába disszidált, Bécsben élő Fischer Mátyástól kapta és a táskájában csempészte át Magyarországra, majd „Bárányné” fedőnevű ügynök, MÁV alkalmazott vitte el a megadott címekre, 1957 végétől kezdve a Budapesten élő Fadgyasnénak, majd 1958 februártól a Mosonmagyaróváron élő Angyalnénak.
A perben összesen 19 személyt ítéltek el, bár a cselekményeik többsége szorosan nem függtek össze, kapcsolatot a mosonmagyaróvári sortüzet követő ún. népítélet jelentett. A Legfelsőbb Bíróság egy eljárás alá vonta azokat, akiket a gyilkosságban való részvétellel vádoltak, és azokat, akiket felelősnek tekintett azért, hogy a népítéletet nem akadályozták meg.
Huszár László külföldi tartózkodásai idején kapcsolatba került idegen országok hírszerző szerveivel, akik számára adatokat szolgáltatott. Még az 1950-es kiszökése után a jugoszláv titkosszolgálatnak beszámolt a kiskunhalasi katonai laktanyáról és a magyarországi közhangulatól. Majd Ausztriában kihallgatása során adatokat szolgáltatott az osztrák-magyar határ mentén létesített műszaki zárról.
Török István az első tüntetésektől kezdve a győri forradalmi események egyik meghatározó szereplője volt. 1956. október 25-én vezetője lett a Győrben és környékén tevékenykedő fegyveres csoportnak, amelynek Büki Lajos, Vasárus Béla és Zentai Ernőné is tagja volt. Másnap beszédet mondott a városi tanács épületének erkélyéről az összegyűlteknek. Onnan a tömeg a Rákóczi laktanyához vonult, hogy a katonaságot maguk mellé állítsák. A laktanya parancsnoka végül engedélyezte, hogy az állományból fegyver nélkül katonák csatlakozzanak a tüntetőkhöz.
Zöld Ádám 1950 nyarán Rábakethelyen védelmébe vett egy kitelepítésre jelölt személyt, a kitelepítés lefolytatásában részt vevő egyik személyt pedig megfenyegette. A történtek miatti felelősségre vonás elől júniusban a jugoszláv titkosszolgálat (UDB) egyik ügynöke segítségével átszökött Jugoszláviába. Ott őrizetbe vették és Muraszombaton kihallgatták a magyarországi állapotokra vonatkozóan. Zöld beszámolt a szentgotthárdi járásban zajló kitelepítésekről is és segédkezett a magyarországi tanácsválasztások lejáratására készülő jugoszláv röplapok lektorálásában is.