emberölés/gyilkosság

Dederi Gábor 1956 október végén csatlakozott Dorogon a nemzetőrséghez, ekkor fegyvert és lőszert kapott, amelyeket leszerelésekor visszaadott. Október legvégén egy részben fegyveres csoport tagjaként Kesztölc határában lövöldözésben vett részt. November 4-ét követően szovjet alakulatok vonultak be Dorogra, Dederi ekkor egy csoporttal elindult Esztergom felé, hogy elhagyják az országot. A csoport két napot töltött egy vadászházban, ő itt meggondolta magát, és visszatért lakhelyére.

Francia Kiss Mihály 1919 őszétől, a Tanácsköztársaság bukása után Héjjas Iván különítményének tagjaként több gyilkosságot követett el. Részt vett baloldali személyek és zsidó birtokosok, kereskedők törvénytelen elhurcolásában, megkínzásában és kivégzésében, illetve ilyen cselekményekre adott parancsot. 1919 szeptembere és 1920 júniusa között majdnem 100 gyilkosságban volt bűnrészes. A büntetőjogi felelősségre vonás alól az 1921. novemberi 3-án kiadott kormányzói amnesztia mentesítette, amely a politikai jellegű gyilkosságok elkövetőinek kegyelmet adott.

1956. október 23. után csatlakozott a nemzetőrséghez, a Budapest IV. kerületi Nemzeti Bizottmány által használt objektumok fegyveres őrzésében vett részt, de segédkezett az államvédelmi beosztottak felkutatásában is. 1956. november 6-án este Budapesten a IV. kerületben a kijárási tilalomra hivatkozva az utcán géppisztollyal meglőtte Ürögi Jánost, aki másnap belehalt sérülésébe.

Garamszegi Alfréd 1956. október 27-én Budapesten csatlakozott a Baross tér 19. szám alatt működő fegyveres csoporthoz. Parancsnoki utasításra több társával együtt – köztük Makádi Jánossal – volt államvédelmi beosztottak lakásán kellett házkutatást tartaniuk és a belügyi dolgozókat őrizetbe kellett venniük. Garamszegiék a házkutatások során készpénzt és több értékes holmit magukhoz vettek, amiket az egyik társának lakására vittek. Garamszegit a Baross téri felkelők letartóztatták, miután megtudták, hogy a házkutatás során kifosztották a lakásokat.

1956. december 10-én Kecskeméten a MEZŐKER telephelyén sztrájkba léptek a munkások, másnap Góbor Ferenc és Dinnyés István egy alkalmi autóval Városföldre utaztak, hogy meglátogassák szüleiket. Útközben az egyik ismeretlen utastársuk átadott Góbornak egy rendőrségi pisztolyt 15 darab tölténnyel. A településre érve Góbor és Dinnyés vezetésével néhány helybeli állami gazdasági dolgozó a Városföldi Állami Gazdaság igazgatójának, Csík Antalnak a házához mentek, betörték a ház ablakait, bementek a lakásba, ahol erőszakosan léptek fel.

Gombos László 1956 végén talált a Budapest I. kerületében bérelt telkén 7 db dobtáras géppisztolyt és hozzávaló lőszert. Ezeket egy ideig a gaz alatt tartotta. 1957 tavaszán előszedte és átzsírozta őket, majd vízmentesen elcsomagolva kertjében elásta. 1957 tavaszán telkén talált egy TT pisztolyt is, amelyet megtisztított és beolajozás után ugyancsak elrejtett.
Az 1956-os események alatt és után is több alkalommal tiltott határátlépést kísérelt meg, illetve több személynek nyújtott a tiltott határátlépésben segítséget.

A perben - egy kivétellel - a Baross téri fegyveres egységeket vezető század- és szakaszparancsnokokat ítéltek el. 1956. október vége és november eleje között Budapesten a Baross tér 19. szám alatti épületben gyülekeztek fegyveres és fegyver nélküli személyek, akik október 28-tól zártabb katonai szervezeti formát hoztak létre. A csoport főparancsnoka Nickelsburg László, helyettese a később Nyugatra szökött Pásztor Sándor lett. A parancsnokságuk alatt működő csoport mintegy 400 főnyi fegyverest fogott össze.

Huszár László külföldi tartózkodásai idején kapcsolatba került idegen országok hírszerző szerveivel, akik számára adatokat szolgáltatott. Még az 1950-es kiszökése után a jugoszláv titkosszolgálatnak beszámolt a kiskunhalasi katonai laktanyáról és a magyarországi közhangulatól. Majd Ausztriában kihallgatása során adatokat szolgáltatott az osztrák-magyar határ mentén létesített műszaki zárról.

1957 elején Kiss Sándor miskolci gazdálkodót Szrogh Sándor és Fodor Mihály honvédek többször felkeresték, hogy tőle a honvédség részére élelmiszert vásároljanak. 1957. április 19-én Szrogh és Fodor, valamint Georgij Petrovics Nyenov szovjet tizedes elmentek Kiss lakására, hogy ott Szrogh a szovjet katonától különböző értéktárgyakat vásároljon. Az alkudozás alatt italoztak is, közben Kiss többször felszólította a magyar katonákat, hogy öljék meg a tizedest, hiszen korábban a szovjetek is lőttek le magyar katonákat.

Kocsis Sándor 1956. október 23-án a soroksári rendőrőrsön teljesített szolgálatot. Október 27-én az őrs egész állománya csatlakozott a XX. kerületi nemzetőrséghez. November 4-én tudomásukra jutott, hogy Budapest felől Szeged irányába egy szovjet katonai egység Soroksáron keresztül fog átvonulni. A kerületi nemzetőr parancsnok utasítására társaival bekapcsolódott a szovjetek elleni harcokba, amelyek a Juta-dombon, az utcákban és a nádasban zajlottak. A kialakult tűzharcban több harckocsi kigyulladt, több szovjet katona és velük harcoló magyar államvédelmi beosztott meghalt vagy megsebesült.