fegyver- és lőszerrejtegetés

1956 novemberében Szigetváron a Herczeg, a Kirizs és a Dick testvérek fegyverhez és hozzájuk tartozó lőszerhez jutottak, amit lakásukon, illetve a vár falában elrejtettek. A rögtönbíráskodásról szóló törvényerejű rendelet 1956. december 11-én elrendelte a lakosságnál lévő fegyverek leadását, a három testvérpár azonban nem tett eleget a beszolgáltatási kötelezettségüknek. A szigetvári rendőrséghez érkezett bejelentés alapján házkutatást tartottak a Herczeg és a Kirizs család lakhelyén, ahol megtalálták és lefoglalták az elrejtett eszközöket.

1956. december 6-án egy csoport, amelynek vezetője Tóth Géza volt, Budapestről a Bakonyba indultak, hogy csatlakozzanak Maléter Pál fegyveres csapatához. Egy vadászházban rendezkedtek be és megpróbáltak még fegyvert szerezni maguknak. E célból december 12-én Horváth István kezdeményezésére Horváth Szeiler Ferenccel megtámadta a Bakonybél község közelében lévő államvédelmi üdülőt, egy tűzoltótisztet megsegesítettek, de a támadás sikertelen volt.

Hullár Gábor 1956. október 23-án részt vett a Belügyminisztérium Miskolci Főosztálya épületének megtámadásában. November 1-jén mint tartalékos alhadnagy nemzetőri szolgálatra jelentkezett. Bevonulásakor kapott egy géppisztolyt lőszerrel és egy dobtárat. Később egyetemistáktól szerzett még egy TT-pisztolyt és két darab tárat. November 4-én elhagyta szolgálati helyét, a birtokában lévő fegyvereket a lakására vitte és elrejtette. December 10-én részt vett a miskolci nyomda elleni támadásban.

Józsa György 1956. október 26-án Sátoraljaújhelyen „behívóval” került a nemzetőrség állományába, társaival részt vett a városi pártbizottság és a városi tanács épületének elfoglalásában. November elején a szovjet csapatok bevonulása után egy fegyveres csoporttal a Zempléni-hegységben lévő kőkapui vadászkastélyba vonultak vissza, november 10-én azonban letették a fegyvert és a csapat feloszlott. Józsa hazafelé menet István-kútnál talált egy géppisztolyt három tárnyi lőszerrel, amiket magával vitt. Ezeket másnap átadta a Tolcsván élő Csaba Bélának azzal, hogy rejtse el azokat számára.

Katona István 1956 őszén magához vette a nagyapja által talált kispuskát, azt javítgatta és átalakította. Az év végén – már a rögtönbíráskodás kihirdetése után – egy ismerősétől megőrzésre átvett két pisztolyt a hozzájuk való 109 darab tölténnyel, valamint 203 darab kispuska lőszert. Később talált még egy pisztolyt három darab tölténnyel. Az „ellenforradalmi” célból birtokában tartott fegyvereket és lőszereket a lakásán és a szőlőhegyen lévő présházban rejtegette. A hatóságok félrevezetése céljából 1957. július 31-én beszolgáltatott a rendőrségnek egy pisztolyt hat darab lőszerrel.

Kiss Benedek János 1944 végén és 1945 elején a Vácon átvonuló csapatok által a háza környékén hagyott fegyvereket és lőszereket összegyűjtötte és a padlásán elrejtette. 1950-ben a fegyverek egy részét a telkén elásta. 1950 őszén nagyobb mennyiségű élelmiszert rejtett el a házában. Egyik párttag szomszédja feljelentette, 1951. április 17-én házkutatást tartottak nála, ami során megtalálták a fegyvereket és a felhalmozott nagy mennyiségű élelmiszert és italt.

1944 novemberében Tura község határában lévő Homoktanyán élő Kollár Sándor a községen átvonuló magyar katonáktól civil ruháért cserébe két lovassági karabélyt kapott lőszerrel együtt, amelyeket elrejtett. Nem sokkal később, amikor a községet elérte a szovjet hadsereg, egy Alexander keresztnevű szovjet katona kért nála egy rövid időre szállást. Amikor a katona végleg elhagyni készült a házat, Kollár – a katona meleg ruhájáért – több fejszecsapással megölte őt és a holttestet a házától nem messze eltemette.

A Nyugatra szökött Halmay Andor 1950 nyarán feleségén keresztül felvette a kapcsolatot volt katonatársával, Koller Bélával, akit beszervezett kémkedésre. Koller elküldte Halmaynak a saját, valamint egy tiszttársa szolgálati beosztását. 1952 elején Koller megismerkedett a Magyar Néphadseregnél polgári alkalmazottként dolgozó Wutsch Terézzel, akinek beszámolt kémtevékenységéről. 1952.

A vádlottakat a Rajk-per mellékszereplőiként fogták perbe, akik valamennyien részt vettek a spanyol polgárháborúban. A demokráciaellenes szervezkedés kezdeményezői és vezetői Rajk László és Pálffy György voltak, az alájuk rendelt szervezetek vezetői közül többen trockista vagy fasiszta meggyőződésből támogatták az összeesküvést. Marschall László a Honvédelmi Minisztériumban, majd a Belügyminisztériumban tudomására jutott államtitkokat kiadta ellenséges országok ügynökeinek. Az általa szerkesztett Magyar Rendőr című újságban népszerűsítette Rajk belügyminisztert.

Pintér József 1956 november elején Budapesten, a VIII. kerületi Dobozi utcai munkásszálláson a vele együtt lakó Bencze István szobatársától átvett megőrzésre kettő darab TT pisztolyt, hozzá való tárakkal és lőszerrel, amelyeket elrejtett a szekrényében. Néhány nap múlva Bencze az egyik fegyvert, két darab tárral és a bele való lőszerrel együtt visszakérte, a másik pisztoly két darab tárral és 16 darab lőszerrel továbbra is Pintérnél maradt. Pintér többször kérte Benczét, hogy vigye el a másik fegyvert is, ő azonban a kérésnek nem tett eleget.