id. Szente Károly és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete

1957. január

A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)

Honvédelmi Minisztérium II. Osztály vizsgálati alosztálya

Az eljáró ügyész megnevezése

Götz János

Az eljáró ügyészség megnevezése

Budapest Főváros Ügyészsége

A vádirat elkészültének időpontja

1957. 10. 27.

Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai

A bíróság neve

Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa

A tárgyalás jellege

nyilvános

A tanácsvezető bíró neve

Bali László

Az ítélethozatal ideje

1958. 04. 10.

Az ítélet száma

Nb. VI. 5102/1957/38.

A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai

A bíróság neve

A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága

A tárgyalás jellege

zárt

A tanácsvezető bíró neve

Vida Ferenc

Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje

1958. 12. 20.

Ítélet vagy végzés száma

Nbf. II. 5278/1958/49.

A jogerős döntés szerinti tényállás

A perben a csepeli felkelők civil vezetőit ítélték el, 18 vádlottat állítottak bíróság elé. 1956. október 24-én Csepelen fegyveres csoportok a központi lőtérről megszerzett fegyverekkel többórás tűzharc után elfoglalták a Csepeli Honvéd Kiegészítő Parancsnokság épületét. A parancsnokság elleni tűzharcban egy menekülő honvédtisztet agyonlőttek, egyet pedig megsebesítettek, de 12 civil támadó is meghalt. Ezt követően a kerületi rendőrparancsnok elrendelte a fegyveres akcióban részt vevők letartóztatását, köztük Szente Istvánt is. Október 25-én Szente Károly a rendőrség előtt összegyűlt tömeget arra biztatta, hogy rohamozzák meg az épületet, ennek hatására Szente Istvánt és öt társát szabadon engedték. Másnap a rendőrkapitányság előtt egybegyűltek Szente Károly és Buri István vezetésével elfoglalták a rendőrség épületét. Az ott talált szolgálatot teljesítő rendőröket lefegyverezték, a fegyvereket pedig szétosztották. A rendőrkapitányság elfoglalása után a fegyveres erők főparancsnoka Buri István lett, aki Sorn Károlyt nevezte ki a Királyerdőn létrejött csoport vezetőjének. Ekkor már több csepeli csoport kereste Kalamár József tanácselnököt, akit felelősnek tartottak a hadkiegészítő parancsnokság ostrománál elesett tizenkét felkelő haláláért. A rejtőzködő tanácselnököt végül a légoltalmi központ pincéjében Sorn királyerdei fegyveresei fogták el, majd Bessenyődi József vállalkozott arra, hogy bekíséri a rendőrségre, Bódi József, Andor György és Pál Antal is csatlakoztak hozzájuk. Útközben azonban Bódi pisztollyal közvetlen közelről fejbe lőtte a tanácselnököt. Október 30-án a fegyveres csoportok egyesítése céljából megalakult a Csepeli Nemzeti Bizottmány és létrehozták a nemzetőrséget, melynek parancsnoka Major Ernő, helyettese Buri István lett, majd november 4-e után a fegyveres erők csepeli főparancsnokává is Burit jelölték. A szovjet csapatokkal szembeni ellenállás során Buri terve alapján felrobbantották a Gubacsi hídfőt és a csepeli műutat. Buri István, Sorn Károly, Thurza József, Pesti Károly és Andor György vádlottak a harcokban mindaddig részt vettek, amíg a szovjet katonai egységek túlereje következtében a csoport szétszéledt.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)

Budapest XXI.

Jogerős döntés

id. Szente Károly (Pusztazámor, 1906) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, valamint gyilkosság kísérletének bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Szente István (Pusztazámor, 1937) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette miatt halálra ítélték.
Bódi József (Kisvárda, 1938) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésével elkövetett bűntett, valamint gyilkosság bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Andor György (Pesterzsébet, 1938) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, gyilkosság bűntettében mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb súlyú lopás bűntette, valamint tárgyi bűnpártolás bűntette miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.
Pál Antal (Nagykőrös, 1937) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt, valamint gyilkosság bűntettében, mint bűnsegéd összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.
Kálmán Bernáth (Hevesaranyos, 1913) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi és 6 havi börtönre ítélték.
Bessenyődi József (Fehérgyarmat, 1923) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték. Büntetésének végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették.
Fehér Frigyes (Csepel, 1938) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték. Büntetésének végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették.
Mészáros Ferenc István (Pesterzsébet, 1938), IX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi és 6 havi börtönre ítélték.
Keserű János (Dunavecse, 1938) X. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében 1 évi és 6 hónapi börtönre ítélték.
Gáspár Imre (Vízvár, 1917) XI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette matt 6 havi börtönre ítélték.
Hadnagy Árpád (Apáca, 1914) XII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 4 évi börtönre ítélték.
Buri István (Medgyesegyháza, 1914) XIII. rendű – külföldre szökött – vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, társadalmi tulajdonban lévő vagyontárgy felrobbantásának bűntette, valamint tiltott határátlépés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Sorn Károly (Budapest, 1931) XIV. rendű – külföldre szökött – vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, gyilkosság bűntettében mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdonban lévő vagyontárgy felrobbantásának bűntette, valamint tiltott határátlépés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Thurza József (Csepel, 1936) XV. rendű – külföldre szökött – vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, gyilkosság bűntettében, mint bűnsegéd, valamint tiltott határátlépés bűntette miatt összbüntetésül 18 évi börtönre ítélték.
Ragány Gyula (Nagyhaláp, 1930) XVI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték.
Pesti Károly (Budapest, 1938) XVII. rendű – külföldre szökött – vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint tiltott határátlépés bűntette miatt összbüntetésül 8 évi börtönre ítélték.
Zsendovics László (Budapest, 1931) XVIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, gyilkosság bűntette, valamint rablás bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)

Megjegyzés

A vádirat szerint Buri István XIII. rendű, Sorn Károly XIV. rendű, Thurza József XV. rendű és Pesti Károly XVII. rendű terheltek külföldre szöktek, távollétükben ítélték el őket. Buri István XIII. rendű és Sorn Károly XIV. rendű vádlottakat mivel távollétükben ítélték el, rajtuk nem hajthatták végre a halálos ítéletet.
Szente István II. rendű vádlottat az I. fokú bíróság bizonyítottság hiányában a gyilkosság bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablás bűntette alól, a tiltott határátlépés bűntettének kísérlete alól pedig büntethetőséget kizáró ok miatt felmentette.
Bessenyődi József VII. rendű vádlottat az I. fokú bíróság bizonyítottság hiányában a bűnsegédi minőségben elkövetett gyilkosság vádja alól felmentette.
Ragány Gyula XVI. rendű vádlottat az I. fokú bíróság bizonyítottság hiányában a bűnsegédi minőségben elkövetett gyilkosság bűntette alól, a tiltott határátlépés bűntettének vádja alól pedig büntethetőséget kizáró ok miatt felmentette.
Pesti Károly XVII. rendű vádlottat az I. fokú bíróság bizonyítottság hiányában a bűnsegédi minőségben elkövetett gyilkosság bűntettének vádja alól felmentette.
A II. fokú bíróság Pesti Károly XVII. rendű vádlott tekintetében az 1. fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra kötelezte.

Felhasznált forrás(ok)

HU ÁBTL 3.1.9 - V-143818/3a.
HU ÁBTL 3.1.9 - V-142296/3.
HU ÁBTL 3.1.9 - V-143557
HU BFL –XXV- 4.a. – 5102/1957
HU BFL – XXV- 60.d.5. – BÜL 2056/1957