Ábrahám József 1956. november 1-jén a Magyar Forradalmi Ifjúság Pártja tagja lett, felkérték, hogy végezzen szervező munkát a XIII. kerületben. Decemberben felkereste a Nyugatról visszatért Mrekvicska Tibor és közölte vele, hogy az amerikai titkosszolgálat megbízásából Ausztriába kell küldenie. December 17-én Ábrahám átszökött Ausztriába, ahol az amerikai szervezet megbízottjai részletesen kikérdezték a forradalmi eseményekről, majd beszervezték hírszerzésre.
Aradi István 1957 tavaszán egy budapesti eszpresszóban megismerkedett Medgyes Mártonnal, aki a magyar politikai rendőrség beosztottja volt. Ahogy egyre közelebb kerültek egymáshoz Medgyes fokozatosan beavatta őt belügyi munkájába, elmondta neki, hogy a hírszerző osztály olasz vonalán dolgozik, ismertette vele az operatív módszereket, a munka nehézségeit és többek között beszámolt a külföldre telepített ügynökökkel való kapcsolattartás módjairól is. Aradi felajánlotta Medgyesnek, hogy hajlandó lenne levélcímként segíteni a munkáját.
Babér István 1956. október 25-én Mezőkövesden részt vett a tüntetésen, majd a helyi rendőrkapitányság megtámadásában, ahonnan fegyvereket és felszereléseket hoztak el. Ezután Október 30-a körül Budapestre jött. Október 31-én egy alkalmilag összeverődött csoport tagjaiként bántalmazta a Pozsonyi úti lakásáról elhurcolt Tóth Ferenc államvédelmi századost, akit az Aradi utca és a Lenin körút sarkán felakasztottak egy fára, ebben Babér is tevőlegesen segédkezett. Ezután a felakasztott holttest mellett az egybegyűlt tömeg előtt szidalmazta az államvédelem tagjait és a kommunistákat.
1956. október 25-én Budapesten a XVI. kerületben megalakították a Keresztény Ifjúsági Szövetséget, amelynek a nevét később Forradalmi Ifjúsági Szövetségre változtatták. A szervezkedés kezdeményezői és vezetői többek között a perben vádlottként szereplő Pataki László, Horváth Ferenc és Korompai László voltak. Október 28-án tartott gyűlésen a szervezet parancsnokává Balogh József horthysta katonatisztet választották, az egyik fegyveres csoport vezetőjének pedig Spamberger Györgyöt nevezték ki.
Baumann Gyula 1944 őszétől nővére, Horváth Gyuláné lakásán tartózkodott a Budapest, VII. Wesselényi utca 69. szám alatti házban. Egy zsidó tulajdonban lévő lakást ugyanebben a házban kiigényelt, miután annak tulajdonosát a gettóba szállították. 1944. november 16-án a gettóba beköltözött nagynénje tulajdonáért érkező Krammer Istvánt és a társaságában lévő nyilas karszalagot viselő vasutast igazoltatta. Miután azok nem tudták magukat igazolni, szóváltásba keveredtek, amire felfigyelt egy közelben álló nyilas személy. Krammert és a vasutast bekísérték a nyilasházba.
A per vádlottjai budai munkásfiatalok voltak, akik 1956 októberében különböző akciókban vettek részt. 1956 novemberétől Mansfeld Péter és Holecz István az eldobott vagy elrejtett fegyvereket, géppisztolyokat és kézigránátokat összegyűjtötték, amiket Mansfeld a házuk kertjében, Holecz pedig a lakása közelében lévő romos garázsban rejtett el. 1957 nyaráig Mansfeld és Holecz több betörést hajtottak végre, ezek során műszaki cikkeket, szerszámokat és élelmiszert vittek el.
Bosnyák Gábor 1956. október 24-én csatlakozott a Práter utcai fegyveres csoporthoz. Még aznap reggel részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában. Ezután kinevezték rajparancsnoknak. Ponczok Sándorral együtt esténként őrszolgálatot adtak a Szabad Nép székházánál, nappal portyákra jártak és különböző akciókban vettek részt. Még 24-én a Rákóczi úton portyázva fegyverükből szovjet harckocsikra lőttek. Államvédelmi tisztek őrizetbe vételénél segédkeztek, a felkeresett lakásokból különböző értékeket tulajdonítottak el.
Dederi Gábor 1956 október végén csatlakozott Dorogon a nemzetőrséghez, ekkor fegyvert és lőszert kapott, amelyeket leszerelésekor visszaadott. Október legvégén egy részben fegyveres csoport tagjaként Kesztölc határában lövöldözésben vett részt. November 4-ét követően szovjet alakulatok vonultak be Dorogra, Dederi ekkor egy csoporttal elindult Esztergom felé, hogy elhagyják az országot. A csoport két napot töltött egy vadászházban, ő itt meggondolta magát, és visszatért lakhelyére.
Vádlottak 1956. október 30-án Budapesten tevékenyen részt vettek a Köztársaság téren az MDP Budapesti Pártbizottság székházának ostromában, majd súlyosan bántalmazták az épület elfoglalása után a pincéből feljött pártmunkásokat és államvédelmi sorkatonákat. Az épület elé tereltek hat államvédelmi sorkatonát, majd falhoz állították őket és tüzet nyitottak rájuk. Ezt követően néhányan közreműködtek a tetemek meggyalázásában. Valamennyien harcoltak a főváros különböző pontjain a szovjet katonai egységek ellen.
Garamszegi Alfréd 1956. október 27-én Budapesten csatlakozott a Baross tér 19. szám alatt működő fegyveres csoporthoz. Parancsnoki utasításra több társával együtt – köztük Makádi Jánossal – volt államvédelmi beosztottak lakásán kellett házkutatást tartaniuk és a belügyi dolgozókat őrizetbe kellett venniük. Garamszegiék a házkutatások során készpénzt és több értékes holmit magukhoz vettek, amiket az egyik társának lakására vittek. Garamszegit a Baross téri felkelők letartóztatták, miután megtudták, hogy a házkutatás során kifosztották a lakásokat.