Ugrás a tartalomra

Csizmadi Ferenc és társai

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Götz János
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 10. 03.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Zalai Miklós
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
T. Nb. VIII. 8053/1958/4.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Mecsér József
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Nbf. III. 5265/1958/15.
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. november 3-án megjelent a budapesti XIII. kerületi rendőrkapitányságon Homola László tartalékos honvéd főhadnagy azzal a céllal, hogy a kerületi kapitányság vezetőjével a rendőrség és a nemzetőrség együttműködéséről tárgyaljon. Másnap a rendőrség épülete előtt gyülekező tömeget a két vezető utasítására felszerelték fegyverekkel. Időközben a kerület több pontján fegyveres csoportok szerveződtek, ezek egyike Csizmadi Ferenc parancsnoksága alatt a Rákos-patak környékén jött létre, amelynek tevékenysége csak néhány napra tehető. Még november 4-én csatlakozott hozzájuk Viskovics János, Balogh István, Bernáth István, Cs. Nagy Béla és Gyevnár József. A csoport megalakulását követően tüzelőállást foglaltak el a Rákos-patak mellett lévő gödörben. Fegyverzetük két ágyú, egy nehézgéppuska, négy golyószóró, több géppisztoly és szálfegyver, valamint kézigránátok voltak. A csoport tagjai őrséget szerveztek és igazoltatták a Váci úton közlekedő gyalogosokat és gépjárműveket. Az őrség november 4-én előállított a parancsnokságra egy kémkedéssel gyanúsított ismeretlen kerékpáros fiatalembert, akit kihallgatása közben tettlegesen bántalmaztak, majd meggyilkoltak. A fegyveres csoport Homola Lászlón keresztül közvetlen kapcsolatot tartott a XIII. kerületi rendőrkapitánysággal, valamint a Rákosi Kultúrházban állomásozó kerületi vezetőkkel. Több esetben harcba bocsátkoztak a szovjet csapatokkal. Az első fegyveres akciójukat november 4-én hajtották végre a Váci úton a Nyugati pályaudvar irányába haladó 3-4 szovjet harckocsi ellen, amelyek nem lőttek vissza, hanem tovább mentek. A második fegyveres akció november 5-én történt, amikor 5-6 harckocsi jött a Dagály fürdő felől. Csizmadi parancsára tűz alá vették a harckocsikat, akik viszonozták a tüzet, mire a csoport tagjai megijedtek és szétszéledtek.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest XIII.
Jogerős döntés

Csizmadi Ferenc (Budapest, 1932) I. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, egyrendbeli tettesként elkövetett gyilkosság bűntette, többrendbeli, szám szerint meg nem határozható tettesként elkövetett gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint többrendbeli, szám szerint meg nem határozható felbujtóként elkövetett gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összfőbüntetésül halálra ítélték.

Viskovics János (Lajosmizse, 1918) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésével elkövetett bűntett, egyrendbeli tettesként elkövetett gyilkosság bűntette, többrendbeli, szám szerint meg nem határozható tettesként elkövetett gyilkosság bűntettének kísérlete, többrendbeli, szám szerint meg nem határozható felbujtóként elkövetett gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére lopással elkövetett bűntett, valamint személyi tulajdon sérelmére elkövetett csalás bűntette miatt összfőbüntetésül halálra ítélték.

Bernáth István (Budapest, 1937) III. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntett, valamint egyrendbeli gyilkosság bűntette miatt összfőbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.

Gyevnár József (Budapest, 1938) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntett miatt 1 évi börtönre ítélték.

Balogh István (Budapest, 1939) V. rendű fiatalkorú vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntett, valamint egyrendbeli tettesként elkövetett gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összfőbüntetésül 1 évi börtönre ítélték.

Cs. Nagy Béla (Budapest, 1940) VI. rendű fiatalkorú vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntett miatt 1 évi börtönre ítélték. A büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A XIII. kerületi rendőrkapitányság Viskovics Jánossal szemben 1957. április 6-tól folytatott nyomozást, amelynek alapján a Budapesti Fővárosi Ügyészség 1957. október 3-án elkészült vádiratában I. rendű vádlott volt. A bírói szakaszból az ügyet a Fővárosi Bíróság 1957. december 20-án pótnyomozásra visszaadta a belügyi nyomozó hatóságnak azzal az indokkal, hogy a vizsgálat idején Csizmadi Ferenc még szökésben volt. Egyidejűleg a vádiratban szereplő Lenner Márton III. rendű, Seres Károly IV. rendű, Pettendi Béla V. rendű, Simon Jánosné VI. rendű, Kondorai Gyuláné VII. rendű, Schreiber Jánosné VIII. rendű és Lakatos József IX. rendű vádlottak ügyét elkülönítették, őket főként lopás, árdrágító üzérkedés és orgazdaság bűntetteivel vádoltak meg, és Viskovics Jánosnak a fosztogatások során szerzett árucikkei értékesítésében volt szerepük.
Az elsőfokú bíróság az I. rendű Csizmadi Ferenc vádlottat a társadalmi tulajdon sérelemére különösen nagy kárt okozó rongálás bűntette, továbbá orgazdaság bűntette alól, valamint a VI. rendű Cs. Nagy Béla vádlottat az orgazdaság bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
Ügycsoport(ok)
1956
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-144174
HU ÁBTL 3.1.9. V-144174/1-2
HU BFL – XXV – 4.f.9 – 8053 – 1958