Büntetőeljárások
| Elnevezés Csökkenő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Szívós Géza bűnügye | 1956. október 29-én Szívós Géza az egyik ismerősétől kapott egy géppisztolyt és két tárnyi lőszert. Október 30-án elment a Köztársaság térre és részt vett az MDP Pártház ostromában. November 4-e után egy barátjával még 2 darab géppisztolyt, 1 darab TT pisztolyt, 8 darab nyeles kézigránátot, 3… |
|
| Szmola Manó bűnügye | Szmola Manó 1944. október 16-tól decemberig a Budapest V. Szent István körút 2. szám alatti nyilas pártházban pártszolgálatosként vezető szerepet töltött be, több esetben utasítást adott és maga is részt vett polgári személyek elhurcolásában, kifosztásában, megkínzásában és törvénytelen… |
|
| Szobonya Zoltán és társai bűnügye | Szobonya Zoltán Jánoshalmán 1956. október 26-án tüntetést szervezett, amelynek megtartása előtt mint fő szervezőt letartóztatták. Miután a tömeget arra kérte, hogy menjenek haza, szabadon engedték. Október 28-án a településen megalakították a „forradalmi bizottságot”, amelynek elnökének Fekete… |
|
| Szögi Géza bűnügye | Szögi Géza politikai pályája során Szegeden és a parlamentben elhangzott felszólalásaiban folyamatosan és következetesen, de mértéktartó hangnemben szorgalmazta a szélsőjobboldali irányzatok elterjesztését és a zsidóság gazdaságpolitikai és a szellemi téren való háttérbe szorítását. |
|
| Szörtsey István bűnügye | Szörtsey István 1956. október 23-án csatlakozott a Kilián laktanyában lévő fegyveres csoporthoz. Másnap az Üllői út és a Ferenc körút sarkán benzines palackot dobott egy érkező szovjet harckocsira, amely kigyulladt és személyzete bent égett. A Corvin köz és a körút sarkán a fegyveresek… |
|
| Szűcs Sándor és társai bűnügye | Szűcs Sándor rendőrfőhadnagy 1951. március 6-án szolgálati fegyverét magánál tartva társaival együtt egy embercsempész segítségével megpróbált átszökni Ausztriába, Nárai község közelében azonban a határőrség egységei őrizetbe vették őket. |
|
| Tahy Pál és társai bűnügye | Ferenczy Pál pilisligeti plébános 1947 tavaszától a Credo Egyesületen és más katolikus szervezeten belül illegális mozgalmat hozott létre, amelynek vezetésébe Hummel István minisztériumi tisztviselőt is bevonta. A szervezkedéssel 1948-ban a Piliscsabán katonai szolgálatot teljesítő Tahy Pál… |
|
| Tálas András bűnügye | Tálas András 1943-1944-ben a Borban állomásozó, majd onnan északnyugat felé visszavonuló 108/84. számú tábori munkásszázad keretlegénységének tagjaként súlyosan bántalmazta és kirabolta a munkaszolgálatosokat. Cservenkánál egy zsidó személyt megvert, majd lábon lőtt, egy másikat pedig agyonvert… |
|
| Tasi István bűnügye | Tasi István 1951. január 22-én a szentmártonkátai szövetkezeti vendéglő udvarán egy hámfával agyonütötte a vele korábban szóváltásba keveredett Kormos János MÁV elöljárót, aki az MDP és a helyi községi tanács tagja volt. |
|
| Tasnádi Nagy András bűnügye | Tasnádi Nagy András vezető jellegű cselekményeivel hozzájárult az ország háborúba sodródásához, a népellenes törvények meghozatalához, a fegyverszüneti törekvések megakadályozásához, valamint segítséget nyújtott a nyilas mozgalomnak a hatalom erőszakos megszerzésében és annak megtartásában. |
|
| Temesvári Ede bűnügye | Temesvári Ede 1944 végén Rákoscsabán az I. páncéloshadosztály törzs I/b. osztályán teljesített szolgálatot, mint csapatcsendőr szakaszparancsnok. Részt vett házkutatások tartásában és az előállított személyek súlyos bántalmazásában. 1944 decemberében egy feltételezett katonaszökevényt, valamint… |
|
| Toracz Sándor és társai bűnügye | 1956. november 2-án Toracz Sándor több társával a budapesti Baross tér 19. szám alatti épületben működő fegyveres csoporthoz csatlakozott. Hamarosan a csoportból jónéhányan kiváltak és más helyeken folytatták a harcot. Egy részük – köztük Toracz is – a „Fürj” vendéglőben rendezkedett be,… |
|
| Tornyos Gergely és társai bűnügye | Tornyos Gergely Kemence község plébánosa 1949-ben Tésa községben tartott prédikációjában a határőrséget bírálta, ezért behívták a határőrség irodájába. Letartóztatása ellen kb. 70 fős tömeg gyűlt össze az iroda előtt. Magatartása miatt eltiltották a hittan tanításától, amit ő úgy kommunikált a… |
|
| Tószeghy Tamás és társai bűnügye | Tószeghy Tamást 1952 januárjában Jean Christian Paillet francia katonai attasé Budapesten beszervezte kémtevékenységre. Tószeghy az adatgyűjtésbe további személyeket vont be, akiket ő látott el feladatokkal és a jelentéseiket is ő továbbította megbízóinak. A kémszervezet tagjai elsősorban az… |
|
| Tóth Illés és társai bűnügye | A Vezér Ferenc pálosszentkúti szerzetes vezetésével létrejött helyi polgárőrség tagjai 1944-1945-ben Kiskunfélegyháza környékén előre megfontolt szándékkal szovjet katonákat gyilkoltak meg. |
|
| Tóth Ilona és társai bűnügye | A büntetőügy szereplői közvetlenül vagy közvetve az „Élünk” című illegális kiadvány sokszorosítása és terjesztése során kerültek egymással kapcsolatba. A röplapokat eleinte a Budapest, XI. kerület Éva utcai Falu Színházban, majd a Hess András téri kollégiumban készítették. E munka értelmi… |
|
| Tóth József bűnügye | Tóth József államvédelmi határőr 1950. július 17-én a csornai határvadász zászlóalj nagycenki őrséről Béres István határőrtársával együtt szolgálati fegyverét és 40 db lőszert magához véve járőrszolgálatba ment. A szolgálat során fegyvereiket és a lőszert magyar területén egy bokor alá rejtették… |
|
| Tóth Miklós és társai bűnügye | Tóth Miklós mint hivatalnok, majd „hivatalos megbízásánál fogva” (mint a magyar katonai elhárítás beszervezett ügynöke) katonai adatokat szolgáltatott ki az angol hírszerző szerveknek. |
|
| Truczka András bűnügye | Truczka András a nyilas hatalomátvételt követően kinevezték nyilas pártszolgálati nyomozónak, így már előállításokat is elrendelhetett. A vallatások során parancsot adott a pártszolgálatosoknak a kegyetlenkedésre, amelyben ő maga is részt vett. 1944. november 26-án egy előállított személybe –… |
|
| Tutsch József és társai bűnügye | 1956. október 23-a után Pestlőrincen négy egymástól független fegyveres csoport alakult, viszont ezek a csoportok közösen vettek részt az MDP XVIII. kerületi székházának elfoglalásában. A kerületben két barikádot építettek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szovjet fegyveres erők mozgását. A… |