Büntetőeljárások
| Elnevezés Csökkenő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Szobonya Zoltán és társai bűnügye | Szobonya Zoltán Jánoshalmán 1956. október 26-án tüntetést szervezett, amelynek megtartása előtt mint fő szervezőt letartóztatták. Miután a tömeget arra kérte, hogy menjenek haza, szabadon engedték. Október 28-án a településen megalakították a „forradalmi bizottságot”, amelynek elnökének Fekete… |
|
| Szögi Géza bűnügye | Szögi Géza politikai pályája során Szegeden és a parlamentben elhangzott felszólalásaiban folyamatosan és következetesen, de mértéktartó hangnemben szorgalmazta a szélsőjobboldali irányzatok elterjesztését és a zsidóság gazdaságpolitikai és a szellemi téren való háttérbe szorítását. |
|
| Szörtsey István bűnügye | Szörtsey István 1956. október 23-án csatlakozott a Kilián laktanyában lévő fegyveres csoporthoz. Másnap az Üllői út és a Ferenc körút sarkán benzines palackot dobott egy érkező szovjet harckocsira, amely kigyulladt és személyzete bent égett. A Corvin köz és a körút sarkán a fegyveresek… |
|
| Szűcs Sándor és társai bűnügye | Szűcs Sándor rendőrfőhadnagy 1951. március 6-án szolgálati fegyverét magánál tartva társaival együtt egy embercsempész segítségével megpróbált átszökni Ausztriába, Nárai község közelében azonban a határőrség egységei őrizetbe vették őket. |
|
| Szvitek János és társai bűnügye | 1950 márciusában Sülysáp községben illegális szervezkedés bontakozott ki. Szvitek Istvánt és Jandó Ferencet Vilcsek Emil mutatta be a budapesti „összeesküvő” csoport vezetőinek, Zavadszky Ivánnak és Héthelyi Tibornak. A vezetők megbízták Szvitekéket, hogy kezdjék meg egy titkos csoport… |
|
| Tahy Pál és társai bűnügye | Ferenczy Pál pilisligeti plébános 1947 tavaszától a Credo Egyesületen és más katolikus szervezeten belül illegális mozgalmat hozott létre, amelynek vezetésébe Hummel István minisztériumi tisztviselőt is bevonta. A szervezkedéssel 1948-ban a Piliscsabán katonai szolgálatot teljesítő Tahy Pál… |
|
| Tálas András bűnügye | Tálas András 1943-1944-ben a Borban állomásozó, majd onnan északnyugat felé visszavonuló 108/84. számú tábori munkásszázad keretlegénységének tagjaként súlyosan bántalmazta és kirabolta a munkaszolgálatosokat. Cservenkánál egy zsidó személyt megvert, majd lábon lőtt, egy másikat pedig agyonvert… |
|
| Tasi István bűnügye | Tasi István 1951. január 22-én a szentmártonkátai szövetkezeti vendéglő udvarán egy hámfával agyonütötte a vele korábban szóváltásba keveredett Kormos János MÁV elöljárót, aki az MDP és a helyi községi tanács tagja volt. |
|
| Tasnádi Nagy András bűnügye | Tasnádi Nagy András vezető jellegű cselekményeivel hozzájárult az ország háborúba sodródásához, a népellenes törvények meghozatalához, a fegyverszüneti törekvések megakadályozásához, valamint segítséget nyújtott a nyilas mozgalomnak a hatalom erőszakos megszerzésében és annak megtartásában. |
|
| Temesvári Ede bűnügye | Temesvári Ede 1944 végén Rákoscsabán az I. páncéloshadosztály törzs I/b. osztályán teljesített szolgálatot, mint csapatcsendőr szakaszparancsnok. Részt vett házkutatások tartásában és az előállított személyek súlyos bántalmazásában. 1944 decemberében egy feltételezett katonaszökevényt, valamint… |
|
| Toracz Sándor és társai bűnügye | 1956. november 2-án Toracz Sándor több társával a budapesti Baross tér 19. szám alatti épületben működő fegyveres csoporthoz csatlakozott. Hamarosan a csoportból jónéhányan kiváltak és más helyeken folytatták a harcot. Egy részük – köztük Toracz is – a „Fürj” vendéglőben rendezkedett be,… |
|
| Tornyos Gergely és társai bűnügye | Tornyos Gergely Kemence község plébánosa 1949-ben Tésa községben tartott prédikációjában a határőrséget bírálta, ezért behívták a határőrség irodájába. Letartóztatása ellen kb. 70 fős tömeg gyűlt össze az iroda előtt. Magatartása miatt eltiltották a hittan tanításától, amit ő úgy kommunikált a… |
|
| Török István és társai bűnügye | Török István az első tüntetésektől kezdve a győri forradalmi események egyik meghatározó szereplője volt. 1956. október 25-én vezetője lett a Győrben és környékén tevékenykedő fegyveres csoportnak, amelynek Büki Lajos, Vasárus Béla és Zentai Ernőné is tagja volt. Másnap beszédet mondott a városi… |
|
| Tószeghy Tamás és társai bűnügye | Tószeghy Tamást 1952 januárjában Jean Christian Paillet francia katonai attasé Budapesten beszervezte kémtevékenységre. Tószeghy az adatgyűjtésbe további személyeket vont be, akiket ő látott el feladatokkal és a jelentéseiket is ő továbbította megbízóinak. A kémszervezet tagjai elsősorban az… |
|
| Tóth Illés és társai bűnügye | A Vezér Ferenc pálosszentkúti szerzetes vezetésével létrejött helyi polgárőrség tagjai 1944-1945-ben Kiskunfélegyháza környékén előre megfontolt szándékkal szovjet katonákat gyilkoltak meg. |
|
| Tóth Ilona és társai bűnügye | A büntetőügy szereplői közvetlenül vagy közvetve az „Élünk” című illegális kiadvány sokszorosítása és terjesztése során kerültek egymással kapcsolatba. A röplapokat eleinte a Budapest, XI. kerület Éva utcai Falu Színházban, majd a Hess András téri kollégiumban készítették. E munka értelmi… |
|
| Tóth József bűnügye | Tóth József államvédelmi határőr 1950. július 17-én a csornai határvadász zászlóalj nagycenki őrséről Béres István határőrtársával együtt szolgálati fegyverét és 40 db lőszert magához véve járőrszolgálatba ment. A szolgálat során fegyvereiket és a lőszert magyar területén egy bokor alá rejtették… |
|
| Tóth Miklós és társai bűnügye | Tóth Miklós mint hivatalnok, majd „hivatalos megbízásánál fogva” (mint a magyar katonai elhárítás beszervezett ügynöke) katonai adatokat szolgáltatott ki az angol hírszerző szerveknek. |
|
| Truczka András bűnügye | Truczka András a nyilas hatalomátvételt követően kinevezték nyilas pártszolgálati nyomozónak, így már előállításokat is elrendelhetett. A vallatások során parancsot adott a pártszolgálatosoknak a kegyetlenkedésre, amelyben ő maga is részt vett. 1944. november 26-án egy előállított személybe –… |
|
| Tutsch József és társai bűnügye | 1956. október 23-a után Pestlőrincen négy egymástól független fegyveres csoport alakult, viszont ezek a csoportok közösen vettek részt az MDP XVIII. kerületi székházának elfoglalásában. A kerületben két barikádot építettek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szovjet fegyveres erők mozgását. A… |