Ugrás a tartalomra

Tutsch József és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Radnai Zoltán
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 10. 10.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Halász Pál
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
NB. Tük. II. 9008/1959/19.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Borbély János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
T. Nbf. I. 41/1959/3.
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. október 23-a után Pestlőrincen négy egymástól független fegyveres csoport alakult, viszont ezek a csoportok közösen vettek részt az MDP XVIII. kerületi székházának elfoglalásában. A kerületben két barikádot építettek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szovjet fegyveres erők mozgását. A barikádoknál több esetben került sor fegyveres harcra. A szovjet beavatkozást követően a fegyveres csoportok nagy része nem folytatta az ellenállást.
1956. november 5-én Tutsch József egy újabb fegyveres csoportot hozott létre a megszűnt egységek harcolni akaró tagjaiból, székhelyük a korábban elfoglalt Baross utcai pártházban volt Pestlőrincen. Tutsch tevékenységét helyettesekként Keresztesi Antal, Nagy János és Horváth Attila segítették. A csoport néhány tagja részt vett az államvédelmi beosztottak őrizetbe vételében, lakásaik kifosztásában. Nagy János vezetésével felfegyverkezve KÖZÉRT-et, italboltot, húsipari vállalatot is kifosztottak. Kozma Sándor november 4-én a pestlőrinci tüzérlaktanyából hat darab tüzérségi löveget vontatott ki. Ezt követően szervezetten felkészültek a szovjet csapatok megtámadására. Az ún. piros iskolánál, a Hősök terénél, a Béke tér környékén, a Nefelejcs utcánál, valamint a Gyömrői út és a Steimetz kapitány út környékén is támadást intéztek a szovjet egységek ellen. November 10-én a csoport egy része azzal a céllal hagyta el a székhelyüket, hogy a Dunántúlon folytassák az ellenállást, Dunaharasztinál azonban a szovjet csapatok visszatérésre kényszerítették őket. A csoport ezt követően feloszlott.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest XVIII.
Jogerős döntés

Tutsch József (Soroksárpéteri, 1929) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, tettestársi minőségben elkövetett egyrendbeli gyilkosság bűntette, bűnsegédi minőségben elkövetett többrendbeli, szám szerint meg nem határozható számú gyilkosság és gyilkosság kísérletének bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben elkövetett lopás és sikkasztás bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték. Ellenben a felbujtói minőségben elkövetett egyrendbeli gyilkosság bűntettének vádja alól bebizonyítottság hiányában felmentették.

Nagy János (Alsónyáregyháza, 1933) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, hétrendbeli rablás bűntette, valamint a társadalom tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben elkövetett lopás és sikkasztás bűntette miatt összfőbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.

Szőke Ince (Kispest, 1938) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, kétrendbeli rablás bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás bűntette miatt összfőbüntetésül 3 évi és 8 havi börtönre ítélték.

Bene András (Jászberény, 1931) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, kétrendbeli rablás bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összfőbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.

Farkas József (Budapest, 1938) V. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, kétrendbeli rablás bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben elkövetett lopás és sikkasztás bűntette miatt összfőbüntetésül 3 évi és 9 havi börtönre ítélték.

Keresztesy Antal (Pestszentlőrinc, 1936) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, kétrendbeli rablás bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összfőbüntetésül 10 évi börtönre ítélték.

Regián József (Kolozsvár, 1910) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettének vádja alól bebizonyítottság hiányában felmentették.

Ferencz Mihályné sz. Cserveni Ilona (Budapest, 1935) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette, valamint orgazdaság bűntette miatt összfőbüntetésül 2 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Tutsch József és társai bűnügyében a nyomozás során a vádlottak személye és száma többször változott. 1958. augusztus 26-án a Belügyminisztérium által összeállított vádiratban Tutsch József I. rendű, Nagy János II. rendű, L. Kiss Margit III. rendű, Krizsán Rezső IV. rendű, Kozma Sándor V. rendű, Szőke Ince VI. rendű, Bene András VII. rendű, Farkas József VIII. rendű, Keresztesy Antal IX. rendű, Regián József X. rendű, Ferencz Mihályné XI. rendű terheltként szerepelt.
A Budapesti Katonai Ügyészség által 1958. október 10-én összeállított vádiratban az I. rendű terhelt Szántó Béla főhadnagy, a II. rendű terhelt Forró András főhadnagy, a III. rendű terhelt L. Kiss Margit, a IV. rendű terhelt Krizsán Rezső, az V. rendű terhelt Kozma Sándor, a VI. rendű terhelt Tutsch József, a VII. rendű terhelt Nagy János, a VIII. rendű terhelt Szőke Ince, a IX. rendű terhelt Bene András, a X. rendű terhelt Farkas József, a XI. rendű terhelt Keresztesy Antal, a XII. rendű terhelt Regián József és a XIII. rendű terhelt Ferencz Mihályné sz. Cserveni Ilona volt.
A Budapesti Katonai Bíróság azonban elkülönítette Tutsch József és hét civil társa ügyét és 1959. január 14-án áttette a Budapesti Fővárosi Bíróságra.
A másodfokú bíróság Szőke Ince III. rendű vádlott esetében a Budapesti XVIII. kerületi Bíróság által tiltott határátlépés bűntettének kísérlete miatt 1957. március 19-én rá kirótt 6 havi börtönbüntetés 3 évi próbaidőre való felfüggesztő rendelkezését hatályon kívül helyezte, és nevezett főbüntetését 4 évi börtönben állapította meg.
A másodfokú bíróság Farkas József V. rendű vádlott esetében a Budapesti XVIII. kerületi Bíróság által tiltott határátlépés bűntettének kísérlete miatt 1957. március 19-én rá kirótt 5 havi börtönbüntetés 3 évi próbaidőre való felfüggesztő rendelkezését hatályon kívül helyezte, és nevezett főbüntetését 4 évi börtönben állapította meg.
Ügycsoport(ok)
1956
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-141804
HU ÁBTL 3.1.9. V-144224
HU ÁBTL 3.1.9. V-144224/1-5
HU BFL – XXV – 4.f.10 – 9008/1959
HU HIM HL – XI.22 – 056/1958