emberölés/gyilkosság

1948. június 1-jén és az azt követő napokban Asztalos János pócspetri plébános a községi római katolikus iskola államosításával szemben ellenállásra szólított fel. A felizgatott helybeliek június 3-án tüntetést tartottak a községháza előtt. Királyfalvi Miklós községi tisztviselő a két kivezényelt rendőr egyikét lefegyverezte, majd a tőle elvett puskával agyonlőtte. A fegyvert Krusnyér János elrejtette. Királyfalvi öccse, K. Kremper Ferenc a másik rendőrt fegyverezte le és a megszerzett puskát ő is elrejtette.

1944 őszén Kecskeméten B. Fekete János három fiával közösen megölt egy hozzájuk betért szovjet katonát.

Babér István 1956. október 25-én Mezőkövesden részt vett a tüntetésen, majd a helyi rendőrkapitányság megtámadásában, ahonnan fegyvereket és felszereléseket hoztak el. Ezután Október 30-a körül Budapestre jött. Október 31-én egy alkalmilag összeverődött csoport tagjaiként bántalmazta a Pozsonyi úti lakásáról elhurcolt Tóth Ferenc államvédelmi századost, akit az Aradi utca és a Lenin körút sarkán felakasztottak egy fára, ebben Babér is tevőlegesen segédkezett. Ezután a felakasztott holttest mellett az egybegyűlt tömeg előtt szidalmazta az államvédelem tagjait és a kommunistákat.

Bach Sándor 1944. december 12-től nyilas nyomozóként részt vett üldözött személyek felkutatásában, előállításában, bántalmazásában és kifosztásában. 1945. január 12-én egy nyilas különítménnyel megjelent az Izabella utca 71. számú háznál, ahol mindenkit igazoltattak. A házban rejtőzködő Hübsch Mór nevű üldözött személyt az udvaron meggyilkolta. Utasítására a helyszínen megölték Dochmál Károlyt és annak zsidó származású menyasszonyát.

1956. október 23-án Miskolcra is eljutottak a budapesti tüntetésekről szóló hírek. Az egyetemisták már október 24-én tüntetést szerveztek. Másnap  a városban gyülekezők körében az a hír terjedt el, hogy az ÁVH egyetemistákat tartóztatott le. Az egyre gyarapodó tömeg először az Egyetemvárosba vonult, azonban a hír valóságtartalmáról nem tudtak meggyőződni. Délután egy csoport tüntető elfoglalta a miskolci rádióállomást, ahol az épületet védő karhatalmistákkal tűzharcba keveredtek. A karhatalmisták néhány támadót elfogtak.

1956. december 10-én Biksza Miklós dabasi járási párttitkár - aki korábban szovjet katonai segítséggel lefegyverezte a helyi nemzetőrséget - azzal a céllal érkezett Gyón községbe, hogy a hatályba lépett kormányrendelet alapján a községben továbbra is működő "nemzeti bizottságot" megszüntesse, és az eltávolított tanácsi dolgozókat munkába állítsa. A tanácsházán jelenlévő személyek erre indulatosan reagáltak.

Az eljárás középpontjában a november 9-i bajai fogolyszabadításnak tervezett, majd a rendőrkapitányság fegyveres megtámadásával végződött akció állt.  Miután Bobek Károlyt 1956. november 2-án kiszabadították a börtönből, Bajára utazott a szüleihez. November 8-án bekapcsolódott a helyi fiataloknak a harc folytatásáról szóló beszélgetéseibe. Elhatározták, hogy megtámadják a rendőrséget, elfoglalják a posta és vasútállomás épületét, majd felszólítják a szovjet csapatokat a város elhagyására vagy felveszik velük a harcot.

Bodor János István, Skultéti Sándor, Komáromi Miklós és Kazinczy Béla a második világháború utáni időszakban lőfegyvereket és lőszert szereztek. 1946-ban elhatározták, hogy az Abony határában húzódó telefon- és távíróvezetéket megrongálják, a javításra küldött szovjet katonákat pedig lelövik. Első próbálkozásuk 1946 őszén nem járt eredménnyel, 1947 őszén Bodornak, Skultétinek és Komárominak már sikerült kárt tennie a vezetékekben. 1948.

Braunitzer Imre 1944. november 15-én éjszaka a Petneházy utcai nyilasház pártszolgálatosaként részt vett kb. 12-15 zsidó személy súlyos bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében, akik közül mindössze négy személy maradt életben. December 12-én nyilas társaival elfogott egy bujkáló zsidó üldözöttet, akit a Pestvidéki utcai nyilasházban súlyosan bántalmaztak és kiraboltak.

Breitenbach Lajos és Heim József 1952. december 23-án éjjel Óbányán egy vasdoronggal agyonütötték Kovács János helyi tanácselnököt, amiért az felvette őket a kuláklistára. Az ügyben felbujtóként szerepelt Schmidt Keresztély tanácstitkár, Resch János fakitermelő, a beszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt - Kovács által feljelentett, majd - elítélt Tichy György gazdálkodó, valamint Koncz László Miklós tanító.