Epresi Béla bűnügye
1944 októberében és novemberében karhatalmi rajparancsnokként Budapesten részt vett katonaszökevényeknek, zsidóknak és kommunistáknak minősített személyek elfogásában, bántalmazásában és kifosztásában.
1944. december 21−22-én a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány az elsők között vette napirendre és tárgyalta meg a rendőrség újjászervezését. Az új szervezetnek elsődlegesen politika- és közrendészeti feladatokat kellett ellátnia. Mint ismeretes, ez végül két helyszínen, két kommunista vezetővel indult meg: az Erdei Ferenc belügyminiszter által megbízott kommunista Tömpe Andrással Debrecenben és a kommunista párt, valamint a szovjet vezetés támogatását élvező Péter Gáborral Budapesten. Ennek a kettősségnek lett az eredménye, hogy az 1945 májusában kihirdetett kormányrendelettel megalakult a Tömpe vezette Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya és a Péter Gábor által parancsnokolt Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya.
1944 októberében és novemberében karhatalmi rajparancsnokként Budapesten részt vett katonaszökevényeknek, zsidóknak és kommunistáknak minősített személyek elfogásában, bántalmazásában és kifosztásában.
Fábián Lajos a keleti fronton a 101/1. és 101/2. sz. munkásszázadnál szolgálatvezető, majd Budapesten a 701/303. sz. munkásszázadnál parancsnok volt. 1942. június 12. és 1943. január között, valamint 1944 nyarán munkaszolgálatosok bántalmazására adott utasításokat, többük halálát okozva ezzel.
Faczinek Nándor 1937-től a csepeli Weiss Manfréd Gyár hadiüzemi katonai parancsnokának helyetteseként a kémelhárítás és a munkásság politikai megfigyelése volt a feladata. A kiépített besúgó hálózatán keresztül szerzett információk alapján 1942 elején kommunista magatartásuk miatt több munkást a tápiósülyi internálótáborba juttatott, ahonnan kivitték őket a Szovjetunióba. 1943-ban a sztrájkoló munkások öt bizalmi emberét feljelentette, annak ellenére, hogy a párórás sztrájk megegyezéssel ért véget. A feljelentett munkások 3 havi fogházbüntetést kaptak.
1944. október 15. és december 24. között a Farkas János vezetése alatt álló Budapest I. kerületi nyilascsoport számos üldözöttet kutatott fel és hurcolt el a Mészáros utcai nyilasházba, ahol azokat megkínozták és jelentős részüket meggyilkolták. Több elhurcoltat a Duna-partra kísértek és ott törvénytelenül kivégeztek.
Fehérhegyi János, Torma József és Wéber József 1944. október 15. után fegyveres szolgálatot teljesítettek a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetében. 1944. november 28. és 1945. január 14. között hat alkalommal Budapest XII. kerületében és a budai Duna-parton több száz, zsidónak tekintett személy előállításában, bántalmazásában, kirablásában és törvénytelen kivégzésében vettek részt.
Ferkovics Antal a nyilas hatalomátvételt követően fegyveres pártszolgálatot látott el Budapest VI. kerületében. 1944 decembere és 1945 januárja között a Duna-parton egy 60 év körüli, a Sziget utca környékén egy 30 év körüli, valamint a Szinyei Merse és az Aradi utcák sarkán egy 30 év körüli zsidó férfit meggyilkolt. Ismeretlen társaival együtt részt vett további 6 zsidó férfi meggyilkolásában.
Fodor József 1942-ben vele szemben alkalmazott kényszer nélkül belépett a Volksbundba. 1944. október 15-én este többedmagával megjelent a Vörösvári út 102. szám alatti házban, és a sárga csillag házról való levétele miatt előbb meggyilkolták a háromtagú Baron-családot, majd a házban lakó még tíz zsidó lakót. Még aznap késő este német katonáknak segédkezett a Vörösvári úti házban meggyilkolt két személy holttestének a Duna-partra történő elszállításában.
Gál Csaba 1938-tól kezdve vezető szerepet töltött be Szálasi Ferenc hungarista pártjaiban, ahol a legradikálisabb irányt képviselte. Részt vett az 1944. októberi nyilas hatalomátvétel megszervezésében, majd november 4-én Szálasi kinevezte a személyi ügyek kormánybiztosának.
Galambos János 1945. január 8-án feltörte Borhegyi Pál Budapest V., Nádor utca 34. szám alatti üzletét, az ott talált áru egy részét eladta, a megmaradt árukészlet nagy részét társaival elvitte. A szovjet csapatok közeledtével a lakásán tartogatott lopott holmit a pártház pincéjében elrejtette.
Gáspár Gusztáv 1948. október 25-én átszökött Ausztriába, majd András Károly újságíró felkérésére elvállalta, hogy a francia titkosszolgálat részére gazdasági, politikai és katonai vonatkozású adatokat gyűjt a hozzá segélyért forduló magyar menekültektől. Iványi Jánossal pedig megállapodott abban, hogy 1949 nyarától az Iványi által vezetett - de a franciáknak információkat gyűjtő - kémszervezet tagjait a Caritas ellátmányából támogatni fogja.