Ugrás a tartalomra

Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya

1944. december 21−22-én a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány az elsők között vette napirendre és tárgyalta meg a rendőrség újjászervezését. Az új szervezetnek elsődlegesen politika- és közrendészeti feladatokat kellett ellátnia. Mint ismeretes, ez végül két helyszínen, két kommunista vezetővel indult meg: az Erdei Ferenc belügyminiszter által megbízott kommunista Tömpe Andrással Debrecenben és a kommunista párt, valamint a szovjet vezetés támogatását élvező Péter Gáborral Budapesten. Ennek a kettősségnek lett az eredménye, hogy az 1945 májusában kihirdetett kormányrendelettel megalakult a Tömpe vezette Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya és a Péter Gábor által parancsnokolt Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya.

Kapcsolódó személyi adatlapok

Imrédy Béla bűnügye

Imrédy Béla politikai tevékenységével elősegítette Magyarország fokozottabb belesodródását a második háborúba és az ország Németországtól való gazdasági függését. 1940-ben megalapította a fasiszta érzelmű Magyar Megújulás Pártját, amely szövetségre lépett a Magyar Nemzeti Szocialista Párttal. 1944-ben közreműködött a nyilasokat támogató Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség létrehozásában, amelynek elnöke is volt. Belépett a jobboldali politikusokat tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetsége tagjai közé. A háborút támogató nézeteit számos újságcikkben terjesztette.

Juhász István bűnügye

Juhász István a második világháború alatt a csendőrség központi nyomozó parancsnokságán a baloldali mozgalmakkal foglalkozó csoport vezetőjeként részt vett a kommunistáknak tekintett őrizetesek bántalmazásában. 1942-ben a bántalmazások miatt Rózsa Ferenc meghalt a vizsgálati fogságban, Schönherz Zoltánt pedig a kikényszerített vallomások alapján halálra ítélték és kivégezték. 1944. július 27-én parancsot adott Ságvári Endre lelövésére.

Kalina András bűnügye

Kalina András 1942-ben a keleti fronton a 101/29. számú munkásszázad parancsnokának, dr. Hammer Ferenc főhadnagynak a tiszti szolgájaként szadista módon kegyetlenkedett a munkaszolgálatosokkal. Két személyt olyan súlyosan bántalmazott, hogy azok később belehaltak a sérüléseikbe.

Kasza Vince bűnügye

Kasza Vince 1944. október 15. után a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetében fegyveres szolgálatot vállalt, hogy számára kiutaljanak egy korábban zsidó tulajdonban lévő lakást. 1944. november közepén Budapest VI. és VII. kerületében közreműködött tíz ember előállításában. 1944. november 28-án és december 9-én Budapest XII. kerületében részt vett kb. 165 zsidónak tekintett személy bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében.

Katz József bűnügye

Katz József 1943 decemberétől a bori táborba (Vorarlberg Lager) vezényelt 101/81. sz. tábori munkásszázad keretében őrparancsnok, 1944 májusától pedig szolgálatvezető volt. A táborban és a Dunántúlra történt visszavonulás közben a munkaszolgálatosokat bántalmazta, illetve elrabolta élelmiszerüket és értékeiket. Újvidék környékén egy szökött munkaszolgálatost agyonlőtt.

Kele Máté és társa bűnügye

Kele Máté és Jánosi Károly a keleti hadszíntéren 1942 őszén a 101/1. kisegítő munkaszolgálatos század keretlegényeiként olyan kegyetlenül bántak az alájuk rendelt munkaszolgálatosakkal, hogy azok legnagyobb része életét vesztette a nélkülözések, a betegségek és a verések következtében.

Kéménczy János bűnügye

Kéménczy Jánost 1942 elején kinevezték az árpádföldi nyilas pártszervezet élére. Egy fegyelmi eljárást követően azonban később leváltották innen.

1944. december elejétől Budapest II. kerületében a Kapás utca 42. szám alatti nyilasházban tevékenykedett, kezdetben a kerületi pártszervezés vezetőjeként, majd 23-tól már a kerület nyilas vezetőjének. A nyilasházba folyamatosan hurcolták be a zsidó és más üldözött személyeket, ott a náluk lévő értékeket elvették, majd megkínozták és meggyilkolták őket. December 27-én részt vett két nyilas személy meggyilkolásában is.

Kiss Béláné és társa bűnügye

1944. december 25-én Kiss Béláné feljelentette a Budapest V. Klotild utca 22. számú ház házmesterét, Schober Bélát és annak feleségét a nyilasoknál, mivel nevezettek együttműködtek a házban tartózkodó ellenállási csoporttal. Kiss Béláné öccse, aki nyilas pártszolgálatot teljesített, még aznap több társával behatolt a házba és a Schober házaspárt agyonlőtte.

Kiss Géza bűnügye

Kiss Géza 1943 első hónapjaiban az ukrajnai Nyezsinben két munkaszolgálatost megkorbácsolt, majd agyonlőtt. Több munkaszolgálatost saját kezűleg súlyosan bántalmazott, vagy bántalmazásukra parancsot adott.

Klébert Ferenc bűnügye

Klébert Ferenc 1944 szeptemberében belépett az SS-be, annak ellenére, hogy a népszámláláson magyar nemzetiségűnek és anyanyelvűnek vallotta magát. Csapattestével december közepén érkezett Budapestre, egysége tagjaival hamis igazolvánnyal rendelkező személyek után kutattak. December 28-án vagy 29-én a Visegrádi utca 36. számú házban razziát tartottak, és őrizetbe vettek kb. 72 személyt, mert a papírjaik nem voltak rendben. A foglyokat átszállították a Wesselényi utcai leányiskola épületében berendezett SS laktanyába, ahol súlyosan bántalmazták, majd agyonlőtték őket.