Ugrás a tartalomra

Szelepcsényi István és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Radnai Zoltán
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1959. 06. 18.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Kiss István Gábor
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. II. Kt. 047/1959
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Sömjén György
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Katf. Kt. 0062/1959
A jogerős döntés szerinti tényállás

1950-ben a Budapesti Fővárosi Bíróság Szelepcsényi Istvánt és 11 társát szervezkedésért és diverziós cselekmények kísérletéért különböző időtartamú börtönbüntetésre ítélte. Büntetésüket a Ceglédi Fiatalkorúak Fogházában töltötték. A büntetőintézetben Szelepcsényi kezdeményezésére az elítélt társaik bevonásával szintén létrehoztak egy szervezkedést, amit néhányan az 1953-as szabadulásuk után folytattak. Ebben Szelepcsényi nem játszott még vezető szerepet, mivel pár hónap múlva behívták katonai szolgálatra.  Az 1956. október 23-a után Szelepcsényi, Gömbös Nándor és Steiner János csatlakozott a Som Gyula vezette nagykovácsi nemzetőr csoporthoz. Október 31-én fegyveresen részt vettek Budapesten a Vöröshadsereg úti belügyi objektum megtámadásában és kifosztásában. Szelepcsényi november 7-én elhagyta a nagykovácsi nemzetőröket, ahonnan magával hozott egy TT-pisztolyt lőszerrel és egy nyeles kézigránátot. A Szabad Nép Székházának sikertelen vádelmét követően Ács Lajos és mintegy hatvan fő teherautókon indult Ausztria felé, de miután Tata mellett (más adat szerint Tarján községnél) összecsaptak a szovjetekkel, a csoport szétszéledt. Ács rövid komáromi kitérő után visszament Budapestre. 1957 elején Szelepcsényi Magyar Ellenállási Mozgalom nevű szervezkedéséhez csatlakozott Ács, Békés Pál, Gyurszki István és Szatmári Zsigmond. Az újjászervezett csoport röplapok terjesztésével akarta a tömeghangulatot a szovjet csapatok és az új magyar kormány ellen hangolni, egyúttal további diverzáns cselekményeket terveztek. A politikai helyzet alakulásától függően távolabbi célkitűzésük volt a csoport tagjainak felkészítése fegyveres akciókra. Ennek érdekében a korábban szerzett és elrejtett fegyverekkel a Kis-Svábhegy oldalában lévő óvóhelyen több alkalommal lőgyakorlatot tartottak. 1958 áprilisában Hruscsov szovjet kommunista főtitkár magyarországi látogatásának idejére röplapokat nyomtattak és terjesztettek. 1958 végén Ács javasolta a Dimitrov-szobor felrobbantását, de nem tudtak robbanóanyagot szerezni vagy készíteni. Megpróbáltak kapcsolatba lépni az amerikai nagykövetséggel, de kísérletük a portás ellenállásán elbukott. 1959 márciusában a belügyi operatív szervek bizalmas értesülése alapján az illegális csoport minden tagját őrizetbe vették.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Nagykovácsi
Pest vármegye
Budapest
Jogerős döntés

Szelepcsényi István (Budapest, 1932) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetésének bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett kisebb súlyú lopás bűntette miatt halálra ítélték.
Ács Lajos (Komárom, 1938) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint többrendbeli, számszerint meg nem határozható gyilkosság kísérletének bűntette miatt halálra ítélték.
Békés (Breier) Pál (Budapest, 1932) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték
Gurszky István (Vác, 1930) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 8 évi börtönre ítélték 
Gömbös Nándor Károly (Budapest, 1933) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték 
Danka Károly (Cegléd, 1939) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint lőfegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt 5 évi börtönre ítélték
Steiner János (Budapest, 1931) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetésének bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Az 1959. június 18-i keltezésű vádiratban VIII. rendű terheltként még Bogár Ibolya budapesti lakos is szerepelt feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt, azonban ügyét leválasztották és külön perben ítélték el.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-144991
HU ÁBTL 3.1.9. V-144991/1-2.
HU HIM HL – XI.22 – 047/1959